Önzetlen szeretet/ember van?

Nézőpont kérdése.

Szerintem van!

Van

"ha kedves vagyok egy ismeretlennel, akkor nem vagyok önzetlen, mert NEKEM is jól esik, hogy neki jól esik"

ez hibás okfejtés

"Utána szinte egész nap jó érzem magam, mert megtettem. Ez valamilyen szintű önzés (csúnya kifejezés tudom, de azért nem is önzetlenség)"

Miért önzés? ha segítettél neki már nem lehet önzés. ha csak azért csinálnád, hogy te jobban érezd magad, akkor az már önzés lenne (bár így sem negatív értelmű)

"A jó érzés határozottan haszon."

Attól függ.

[link]

A szülői önzetlenséggel azért vitatkoznék, és szerintem ezzel sokan vagyunk így.

"MINDENT" megkaptunk, cserébe nagy árat fizettünk, nem tűrték el, hogy egy önálló gondolatunk legyen. Tisztelem őket, mert legjobb tudásuk szerint megtettek értünk mindet, de ettől függetlenül nagy ROSSZUL szerettek minket. Sok olyat ránk erőltettek "önzetlenül", amit NEM KÉRTÜNK, szabadságot viszont nem adtak. Egészen egyszerű és természetes dolgokban sem (nem csavarogni meg narkózni akartam). A lazítást nem tűrték, érzelmi zsarolással csikarták ki az engedelmességet - visszaéltek a szeretetünkkel.

Ha valóban önzetlenül szerettek volna minket, akkor azt akarták volna nekünk, ami SZERINTÜNK jó lett volna nekünk, nem azt, ami szerintük jó volt.

---

A kérdést nem kell túlbonyolítani.

A szeretet mindig önzetlen, ha nem az, akkor már nem igazi szeretet. Abból senkinek nem lesz baja, ha neki is jó, ha szeret valakit. Ha viszont ráerölteted valakire a szeretetedet, az önzés. Ha tudomásul veszed, hogy nem kér belőle, és elengeded, az ismét szeretet.