Miért van az, hogy mindenkit megbántok a környezetemben pedig sokszor az ellenkezője lenne a célom?
A szitu a következő.Rengetegszer előfordul velem olyan,hogy megbántok valakit pedig nem is akarom.Folyamatosan félreértenek és sajna én is őket néha.Ráadásul ha ki akarom javítani a dolgot,vagy megmagyarázni akkor csak rontok vele általában.Ez általában akkor fordul elő,mikor velem történik valami rossz,vagy úgy érzem engem bántottak meg.
Ha nem szólok és csak nyelek akkor nincs baj,de ha kifejezem a nemtetszésemet akkor kezdődnek a bajok.Mintha egy szenvedési láncreakciót indítanák el.Ha kell konkrét példát is tudok mondani,de még nem látom szükségét.
Viszont már kezd elegem lenni magamból,mert úgy érzem magam mint valami selejt aki ha valamihez hozzá ér hamuvá válik.
Szóval mi lehet a gond?Hogy lehetne ezen segíteni?
"Miért van az, hogy mindenkit megbántok a környezetemben pedig sokszor az ellenkezője lenne a célom?"
Mert rajtuk vezeted le a feszültséged.
"de ha kifejezem a nemtetszésemet akkor kezdődnek a bajok."
Valószínűleg rossz stílusban fejezed ki magad, megbánastz másokat vagy jogtalanul van "nemtetszésed".
Kösz a válaszokat.Okos dolgokat is mondtatok,de valahogy mégsem segítettek.
Az igazság az,h egyre jobban utálom magam.
A barátaimat lényegében már elvesztettem.Családom lényegében nincs,és akit szeretek annak is nemsokára elege lesz belőlem.Tenni szeretnék ellene,de ha teszek valamit ha nem akkor is rosszabbodik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!