Miért beszél mindenki alternatívatlanságról, amikor szimplán csak gőze sincs semmiről?

Az élet majdnem minden terüleltén ezt tapasztalom, legyen szó akár politikáról, üzleti életről, egészséges életvitelről stb...

Rengeteg ember siránkozik az alternatívatlanságról/reménytelenségről/esélytelenségről, aztán mikor jobban kérdezgetem őket valójában gőzük sincs igazából "semmiről" illetve mindig megkérdezik, hogy az én véleményem szerint mi lenne a hatékonyabb, jobb alternatíva ami könnyíthetne az életükön - legyen szó bármiről! - akkor egyszerre lehurrogják úgy, hogy igazából semmit sem tudnak róla vagy szimplán csak annyit mondanak, hogy szerintük az ő meglátásuk még így is jobb vagy szimplán amint meglátják/hallják hogy nem egyezik a véleményünk akkor vagy meg sem hallgatják vagy szimplán röhögnek és erőszakoskodnak, hogy miért gondolom így.

Az élet minden területén találkozok ilyen emberekkel.

Ha politikáról beszélgetünk ott nagyon erősen jelen van ez.

Ha egészséges életvitelről/sportolásról van szól akkor is a kifogások meg reménytelenkedés jön.

Ha tanulmányokról, akkor minden szar és a tanár a hibás mindenért még véletlenül sem a diák stb...