Hogyan tudnék nagyszájúbb, lazább, gátlástalanabb lenni?
Nagyon szépen kérlek segítsetek!!!!!!!!utálok így élni.
Az iskolában visszahúzódó,csendes vagyok és nem igazán szeretnek osztálytársaim nem utálnak csak.........senki se szeret igazán velem lenni mert nem vagyok jókedvű,nevetgélős,laza.Mindig szomorkodom.Nagyon szeretnék ezen változtatni.Mit tegyek???????Tényleg nagyon szeretnék más lenni.
Én csak tippelek, de szerintem a kérdező lány. :)
Én is ilyen voltam az iskolában, nem tudom miért. DE hasznom származott belőle sokáig, mert gondolnák ártalmatlan vagyok és a tanár is mindig elengedett ha elé álltam szomorú szemekkel, hogy fáj a hasam. Persze később már mikor kezdtek kiismerni, akkor odatettem magam rendesen :DD mondjuk ez már a múlt.
Most kevés nagyszájúbb, lazább, gátlástalanabb ember van nálam. De szerintem ez egyáltalán nem jó dolog. A legtöbb ilyen embert is utálják. Sőt, ők egymást is utálják. Ezért vagyok én csak időnként ilyen, amikor olyan a kedvem. Egyébként ne akarj ilyen lenni. Max. barátkozósabb, bátrabb, kevésbé félénk.
Mikor középsuliba jártam,bevállalós rossz,de nagyon csinos,megismerve nagyon kedves,de ismertlenül nagyon utálatos lány voltam. Utáltak is sokan,ha behúzódtam cikiztek,ha kinyitottam a számat rámszálltak,de sosem vertek meg. A féltékenység játszódott bennük. Hiszen a fiúk nagyon kedveltek vagány csaj voltam,de egyel sem volt testiség.
Van a szomszéd kisfiú,aki most középsulis,nagyon rá vannak szállnak,mert félénk,nem mer visszaszólni típus. Meg is verték egy párszor.
Engem kirúgták az előző középsuliból,amit nem is bánok egyáltalán. Sosem jártam iskolába. Aztán átkerültem egy másik suliba,ahol visszfogtam magam,de ha szóltak,visszaszóltam így tudták nem vagyok beszari típus. Imádtam is azt az iskolát,sose volt egy rosszakaróm sem. De ott mégjobban belecseppentem a rosszba,amit nem bánok. ott szereztem igazán önbizalmat.
Mára már olyan lány vált belőlem,aki nagyon kedves és közvetlen,aki érti a viccet,jópofa,de ha megsértenek visszaszólok,ha tudom,hogy nekem van igazam,annyi hogy hirtelen haragú vagyok de nagyon,és képes vagyok akárkinek is nekimenni. Nem is mer belém kötni senki,mindig azt sugallom magamból,hogy nem félek senkitől.
Ebből azt akartam kihozni,hogy engedd el magad,barátkozz,legyél jókedvű ne vegye el a kedved semmi. Legyél közvetlen,engedd ha meg akarnak ismerni,ne legyél félős sose,próbálj laza lenni,ezzel az öltözködéssel is tudsz segíteni.
Engedd el magad,ne szorongj,éld vidáman az életed meglátod nyíltabban sokkal jobb lesz!!!:)
Szia!
Nincs szügség semmi extra dologra: nem kellenek menő, vagány cuccok, nem attól leszel nagylány ha cigizel stb. A lényeg az, hogy próbáld átgondolni magaddal, hogy igenis egy nagyon értékes ember vagy! Írd össze a jó tulajdonságaidat, a külsődre-belsődre vonatkozóan. Próbáld meg kialakítani a saját stílusodat, és semmiképp se akarj valakire hasonlítani, attól nem fognak jobban kedvelni, legalábbis nem az igazi énedért.
Viszont nagyon fontos, hogy sokat nevess! Tudod, ha mosolyogsz, a világ is mosolyog rád. Szedd össze minden bátorságodat, és vágj bele.
Ha pedig mégsem jönne össze a dolog az osztálytársaiddal ne bánkódj! Gondolom, hogy még általános iskolás vagy, akkor még nagyon éretlenek tudnak lenni a gyerekek. Képzeld, engem is folyton kiközösítettek, egyedül voltam, mert egyszerűen nem volt olyan ember, akivel jól kijöhettem volna. Ma már rengeteg barátom van! És ez nagyon gyakran társaság függő is!
Nagyon sok sikert! Üdv: 17 éves lány
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!