Még mindig nem vágyok arra, hogy anya legyek. Ez változhat még?

Egyáltalán volt már gyerek a kezedben? Az sokmindent elárul magadról magadnak.

Gondolkodsz a témán, tehát nem vagy biztos benne hogy nem akarsz.

És nyilván minden amit leírok az a saját véleményem szerinti és továbbra is fenntartom hogy nem a gyerektelenség a gáz hanem az ahhoz kapcsolódó gőgös önteltség az!

A társadalom iránti felelősségről pedig egy szót se ejtettem. A gyerekellenesek azt sokkal kevésbé képesek felfogni ha azt magyarázzák nekik hogy a társadalom minden egyes tagját meg kellett szülni, etetni stb. Mindaz amiben élnek ami élteti őket és körülveszi, kiszolgálja aminek a részét képezi az nem a mezőn terem, és ha nincs népszaporulat akkor az öregedő társadalom számos problémájával kell szembesülni, mint pl a migráció, a kisebbségek túlszülése vagy a nyugdíj. Nem mellesleg ha valakinek jelent valamit a nemzeti kultúra azt sem fogja senki idegen tovább vinni csak azok akik itt születnek. Lehet hogy ezek nem látszanak közvetlenül de majd a hiányuk idővel látszani fog. De semmi ilyesmivel nem traktáltalak, de leírom már ha felhoztad.

Szóval mégegyszer:

1. A te dolgod hogy mit vállalsz, de egy másik dolog az hogy ezt a felfogást piedesztálra emeljük-e vagy sem.

2. Ha egyszer meg fogod bánni a döntésed akkor már nem lehet rajta változtatni, és sokan vannak akik megbánták hogy ez kimaradt az életükből.

3. Amikor valakinek gyereke lesz az egy olyan totál más élethelyzet amibe nem tudod beleképzelni magad amíg át nem éled, mert az az érzés annyira más. Amikor valaki terhes lesz és nem egy végletekig defektes ember akkor fel tud nőni a dologhoz és előjönnek azok az érzések és a felelősségvállalás amiről azthitte hogy benne nincs meg.

4. Vannak kivételek. Van rossz példa sok. De nem a kisebbségnek kell meghatároznia a végkövetkeztetéseket.

Én például szeretem a gyerekeket,de soha nem fogok szülni,így valószínűleg nem is lesz gyerekem.Súlyos beteg vagyok, a terhesség mind rám mind a magzatra nézve kockázatos lenne, ráadásul nagyon nagy a valószínűsége,hogy megörökli tőlem.És igen én ezt nem szégyellem,ezt dobta a gép,ha toporzékolnék,hogy ez igazságtalanság akkor sem lenne másképpen.

A te felfogásod szerint akkor én már nem is lehetek normális?

Már miért ne lehetnél az? A kizáró okok nálad megvannak.

Magam sem tartom helyesnek ha valaki genetikailag sérült utódot vállal mert az a gyereknek sem jó.

Sajna van olyan ismerősünk aki ennek ellenére megtette. Láttam olyan tévériportot ahol 4 gyerek örökölte ugyanazt a genetikai hibát. Ők kb 20-2 éves korukig élhetnek és életük utolsó 10 éve folyamatos hanyattlás lesz.

Ezek totál érthető dolgok.

Én azokat ítélem el mégegyszer akik csak és kizárólag azért nem akarnak gyereket mert annyira fontosnak tartják a döntési jogukat hogy úgy gondolják hogyha vállalnák a gyereket akkor azzal el is veszne a döntési joguk és csak a társadalomnak való megfelelést látják benne és öntelt módon büszkék arra hogy nincs gyerekük.

A felelősségteljes döntés és a dacos antiszociális viszonyulás az emberekhez és a gyerekekhez az két külön dolog.

33:

Nem igazán megy a szövegértés... Én nem akartalak meggyőzni arról hogy vállalj gyereket!!!

Az pedig hogy a döntésed az számodra elfogadható-e az majd később bizonyosodik be, vagy sem.

A gyereket nem négy-öt és nem tízévesen szülöd meg. Újszülöttre gondoltam akit nem csak fél percre adnak oda. De mindegy is. Sok nőben ez be szokott indítani alap ösztönöket. Ezért kérdeztem.

Melyik részét nem érted annak amit írtam? Magyarul van...

Nem tukmálok rá semmit senkire!

Te írtál ki kérdést a bizonytalanságoddal. Ha ennyire rohadtul biztos vagy a dolgodban akkor minek kérdezgeted itt az embereket?

Vagy akkor írtad volna ki hogy önigazolást keresel!

Jól gondoltam hogy antiszoc vagy, ha egy kis vita egy másik emberrel ennyit számít... :D

Talán jobb is így. Azért majd 20-30 év múlva ha ismét elgondolkodsz rajta akkor eszedbe fog jutni ez a pillanat. Akkor leszel benne igazán biztos vagy sem....