Normális hogy depresziós vagyok ez miatt?
A problémám kiváltó oka alacsony IQ-m lenne.Gyerekként mindig is érdekeltek a különféle tudományágak és egyébb "éretteb-nek" gondolható hobbiaim voltak és vannak, ezért rengeteg bizalmat öntöttek belém az emberek az eddigi elért sikeremiért, viszont nálam ez egyátalán nem jelenti azt hogy inteligensebb lennék.
Az elmúlt időben elvégeztem pár INGYENES IQ TESZTET AZ INTERNETEN amikből különféle eredményeim lettek. 125 pont volt az eddigi maximumom és 80 a minimum.Általában olyan 100 és 110 közötti pontal végeztem el majdem az összes tesztet.
A szomorú tény hogy a valóság sokkal másabb "eredményeket" mutat, rengetegszer vannak gátlásaim az életben, néha mikor leblokkolok egy egyszerű feladaton teljesen kiborulok és elmegy minden életkedvem, nyilván átlagon aluli lehet az IQ-m.
Már ez a poszt is nagy energia feszítést igényel egyátalán így mi értelme az életemnek ha mindig is olyan téma érdekelt amit ennyi inteligenciával képtelenség lenne felfogni?Ezzel a tudattal már motivációm sincs semmit tanulni új folgokat hisz úgyis nekem fölösleges lenne ha még átlagos se lehetek.
Hozzátenném hogy mindig is magányos voltam, egy rendkívül buta környezetben nőttem fel ami méginkább csak rontott a helyzetemen, erős szociális szororongással küzdök és még sorolhatnám.
Így hogy kezdem felismerni magamkörül a világot úgy hogy belegondolok hogy ezen kívül mennyi minden fontos dolog lehet amit én lehetséges soha nem fogok látni nagyon félelmetes és elszomorító.
A neten rengetek lelkileg régebben összetört emberekkel való diszkusziót hallgattam és ők elmagyarázták hogyan hozták magukat rendbe és hogyan lettek életvidámak.
Viszont én erről arra a következtetek hogy én nem leszek erre képes hisz nincs rá eszközöm.
Mégcsak 17 éves vagyok de már előre látom a jövőm ahol egyre inkább ismerem fel magamon hogy valójában egy genetikai hulladék vagyok.
Szerintem fölöslegesen raktam fel ezt a kérdést is hisz újra egy változhatatlan dologról van szó...
Még annyit leirnék hogy szerinted sokkal hihetőbb lenne a pszichológusommal egy ilyen tesztet végezni?
Mert jelenleg is járok egyhez akivel az szociális szorongásom kezelem.
Ehez társul nálam egy eléggé súlyos önbizalomhiány , nemrég ezen is agyaltam hogy ez lehet a kiáltó oka hogy butának gondolom magam és ezért méginkább butább leszek vagy ugye alapvetően butának születtem.
Úgy gondolom mindegyik válaszotokkal igazat mondtok, csakhogy a probléma bennem van mert ilyennek nem szeretném magam elfogadni mivel valószinűleg a szüleim azt nevelték belém hogy "csak akkor vagy szerethető és értékes ha sikeres vagy és okos" és ez olyan mélyen "belémprogramozódott" hogy képtelen vagyok ezen túllépni és folyamatosan erőletetm ezért magam, nyilván ahogyan tik is mondjátok sokkal bölcsebb lenne ha az görcsösen való ragaszkodás helyett fejleszteném magam és kihoznám magamból a maximumot, csak folyamatosan jelen van a tudat hogy én nem vagyok elég okos hogy jobb jövőm lehetsen.
Szerintetek ezen lehetséges túllépni valahogy és egyátalán nemcsak én magam értékelem alul a saját képességeim és ezért jóval kevesebbet vagyok képes kihozni magamból?
válasza:Miért lennél ostoba? Nem lehet, hogy csak az önértékeléseddel van gond?
Nézz már körbe pár facebook csoportban, adok-veszek csoportokat ajánlom, hogy az emberek igen komoly része írni sem tud.
13-as, attól még hogy vannak emberek akik szimplán csak lusták megtanulni írni még nem feltétlen hogy ostobák.
Én pl. nem vagyok rosz matekból csak kissé "levagyok mentálisan lassulva" ami annyit jelent konkrétan a mateknál hogy érzékelem hogy lassaban oldom meg a feladatokat(persze ha csak összetetteb).
Viszont az komunikációban ezen belül szókincsben eléggé "durván" le vagyok maradva, igaz az életemben nem olvastam ki egy könyvet se, de úgy gondolom ettől függetlenül "tapathatna" rám pár új mondat hisz mostanában sokkal többet használom a számat az munkahelyemen.
Én szerintem tipikusan azok az eberek közé tartozok akik még épphogy képesek felmérni a saját helyzetüket, viszont már elég buták hogy képesek legyenek rajta változtatni.
Attól még hogy épp tudok írni az egyátalán nem azt jelenti hogy ettől sokkal inteligensebb lennék, szimplán csak igyekszem legalább ezzel nem idiótát csinálni magamból.
Ha az googlebe beírod angolul hogy "signs of low iq" máris kidobja az én fő problémám, "Difficulties talking or talking late." (Ami annyit jelent hogy "az alacsony iq szintre jellemzők a beszélgetési nehézségek vagy későn beszélnek"
Ha ezt a pár mondatot beszédben kellet volna veled közölnöm akkor mindezt egy darabig újra és újra ismételnem kellet volna hogy bármit is megérts, legyen szó ahogyan mondom és amit el akarok magyarázni.
Ráadásul az önbizalomhiány, önértékelési gondok is az alacsony IQ jelei.
Magát ezt a posztot és az alább válaszaim leirása is nagy mentális energiát vett igénybe sőt rengeteg dolog azthiszem kimaradt abból amit írni is akartam mind 1..
válasza:
válasza:Az ostobaság árad a szavaidból de felfogásban vagy ostoba nem pedig képességekben!
Szász Marci csodagyerek se lett Nobel-díjas.
Az IQ mérés egyébként semmire se való, ez ma már köztudott!
18-as, köszönöm hogy legalább te ősszintén leírtad a véleményed.Nálam pont ez oka amiért utálom magam és képtelen vagyok önbizalmat szerezni, mert ettől bármilyen siker ellenére is elmegy minden bizalmam és szinte már fáj hogy ostobának születtem ráadásul magányos is vagyok, lehető legrosszab kombináció...
Ebben egyátalán volna esélyem megváltozni egyedül, beleértve gyógyszerek nékül?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!