Normális hogy depresziós vagyok ez miatt?
A problémám kiváltó oka alacsony IQ-m lenne.Gyerekként mindig is érdekeltek a különféle tudományágak és egyébb "éretteb-nek" gondolható hobbiaim voltak és vannak, ezért rengeteg bizalmat öntöttek belém az emberek az eddigi elért sikeremiért, viszont nálam ez egyátalán nem jelenti azt hogy inteligensebb lennék.
Az elmúlt időben elvégeztem pár INGYENES IQ TESZTET AZ INTERNETEN amikből különféle eredményeim lettek. 125 pont volt az eddigi maximumom és 80 a minimum.Általában olyan 100 és 110 közötti pontal végeztem el majdem az összes tesztet.
A szomorú tény hogy a valóság sokkal másabb "eredményeket" mutat, rengetegszer vannak gátlásaim az életben, néha mikor leblokkolok egy egyszerű feladaton teljesen kiborulok és elmegy minden életkedvem, nyilván átlagon aluli lehet az IQ-m.
Már ez a poszt is nagy energia feszítést igényel egyátalán így mi értelme az életemnek ha mindig is olyan téma érdekelt amit ennyi inteligenciával képtelenség lenne felfogni?Ezzel a tudattal már motivációm sincs semmit tanulni új folgokat hisz úgyis nekem fölösleges lenne ha még átlagos se lehetek.
Hozzátenném hogy mindig is magányos voltam, egy rendkívül buta környezetben nőttem fel ami méginkább csak rontott a helyzetemen, erős szociális szororongással küzdök és még sorolhatnám.
Így hogy kezdem felismerni magamkörül a világot úgy hogy belegondolok hogy ezen kívül mennyi minden fontos dolog lehet amit én lehetséges soha nem fogok látni nagyon félelmetes és elszomorító.
A neten rengetek lelkileg régebben összetört emberekkel való diszkusziót hallgattam és ők elmagyarázták hogyan hozták magukat rendbe és hogyan lettek életvidámak.
Viszont én erről arra a következtetek hogy én nem leszek erre képes hisz nincs rá eszközöm.
Mégcsak 17 éves vagyok de már előre látom a jövőm ahol egyre inkább ismerem fel magamon hogy valójában egy genetikai hulladék vagyok.
Szerintem fölöslegesen raktam fel ezt a kérdést is hisz újra egy változhatatlan dologról van szó...
Egyetértek az előzővel.
Én inkább több kitartást és önbizalmat öntenék beléd! Még nagyon fiatal vagy.
Az még rendben van hogy felismerem, de ezzel mit se érek ha valószinüleg úgy se leszek átlagos, szinte már szégyenlem hogy az iskolában jó eredményeim vannak még akkor is ha szakközépre járok, én nem értem ezt a mai világot hogy miért kell mindenben igazságtalan lenni, sikerülne egyátalán bekerülnöm egy egyetemre akkor nyilván nem sokáig maradhatnék ott.
Azt olvastam az 120-130 as IQ-val rendelkező emberek úgymond a " legboldogabbak 90-ig átlagosak és az alattiak( mint èn) azok pedig "szopóágon" vannak.Én pedig nem szeretnék ilyen életet, mivel egy kevésbé inteligens embernek nagyon kicsi az esélye hogy kitejesedjen racionálisan.
Szóval ettől a pár szépnek látszó mondattól nem lettem vidámab vagy okosabb.
4-es, önbizalmat képtelen vagyok szerezni hisz mindig belebotlok egy akadályba ami teljesen elveszi mindazt a bizalmat amit szereztem.
A kor nemszámít hisz már nemsokára "felnőtt" csakhogy fizikailag lehetek ebből máris lehet arra következtetni hogy milyen sz@r jövőm lesz...
5- ös válaszomban azzal hogy szakközép iskolára járok azt akartam értettni hogy ugye nem olyan nagy dolog jó eredményeket szerezni mint ha gimire járnék és még azt hozáteszem hogy érdekel is az adott szak és az tanáraim is valamilyen más realitásban élhetnek.
Úgy érzem számomra kevés lenne befejezni ezt a iskolát csakhogy számomra "felsőfokúbb" sulira vagyis továbbfolytatni amit elkezdtem nincs esély.
A neten rengeteg hülye IQ teszt terjed, az sem mindegy, hogy milyen állapotban írok, félálomban, vagy amikor épp pörög az agyad...
Egyébként személyes tapasztalatom, hogy a butább emberek boldogabbak, nem fognak fel sok mindent a valóságból, egyszerű dolgok aggasztják őket.
Ha nincs probléma, akkor maguk generálnak pletykával és kibeszéléssel.
Csúnya dolog ezt mondani, de egy sori dolgozó lehet, hogy kevesebbet keres, de mikor megszolal a műszakjelző hang, leteszi a szerszámot, eláll a géptől, és onnantól kezdve nem a munkán meg az azzal kapcsolatos dolgokon jár az agya.
Tökéletesen leirtad a lényeget, velem engem viszont pontosan ez aggaszt, hogy egy ostoba vagyok és ezen szeretnék változtatni viszont ha ostobának is születtem azon nem tudnék változtatni és ez a baj.
Mivel ha az környezetem butított le ennyire viszont genetikailag "képes" volnék ezen változtatni akkor lenne valami reményem.
Azzal ugye tisztában vagyok hogy jelenleg is csak mégnagyobb hülyét csinálok magamból, de csak annyit szerettem volna megtudni hogy volna esélyem ezen változtatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!