Mi lehet velem, talán depresszió?

Eddig még nem volt ehhez erőm, de most megpróbálom érthetően leírni hogy mit érzek. Semmihez nincs kedvem, mindig rossz kedvem van, legtöbbször ok nélkül. Kilátástalannak érzem a helyzetem. A monoton hétköznapok, a családom minden rossz, és semmit nem tudok tenni. Bármivel próbálok lekötni magam semmi nem vidít fel. Ha játszom akkor azon gondolkodom hogy épp a csapattársaimnak mennyivel boldogabb élete lehet, ha filmet nézek akkor azon gondolkodom hogy az ott szereplő emberek mennyivel boldogabbak lehetnek. Nem érdekel semmi. Itt gondolok arra hogy kérhetek én bárkitől tanácsot segítséget nem érdekel (itt is emiatt félek, hogy hiába próbáltok majd segíteni, nem fog menni). Legutóbb nem is emlékszem mikor éreztem magam boldognak, talán egy esetre emlékszem, az is csak amiatt volt mert részeg voltam, de ilyen fiatalon nem szeretnék az alkoholba menekülni. Úgy érzem nem szeret igazán senki, és nem is vagyok senkinek fontos. Ami tudom hogy nem igaz, ugyanis a szüleimnek és a legjobb barátomnak biztosan fontos vagyok, de akkor is üresnek érzem magam. Lusta lettem nagyon, legszívesebben csak feküdnék egész nap és aludnék. Figyelmetlen vagyok, rendetlen is lettem, rontottam a jegyeimen, pedig ezek általánosságban nem vallanak rám. Az öngyilkosságon is nagyon sokat gondolkodtam, de nem szeretném tönkretenni a szeretteim életét. Úgy érzem soha nem leszek igazán boldog.

16 éves fiú vagyok.