Fatorexiás vagyok! És szeretek kövér lenni. Mit gondoltok rólam?
25 éves fiú vagyok,jelenleg 135 kg és 185cm. Tudom hogy kövér vagyok,de szeretek az lenni. Szeretem hogy egyre nagyobb és nagyobb vagyok, szeretem a nagy hurkáimat és a hájas lógó hasamat. Szetetem markolászni a hájamat. És szeretnék még hízni, a célom 160 kg legalább, de ha többet bírok akkor 180kg.
Ui.: Ez teljesen komoly
Én anorexiás voltam és 36 kg-san még azt mondtam, hogy lejjebb. Emlékszem, 38 kg-san sírva fogdostam a combomon a "hájat".
Szaksegítség kellett, hogy lássam, pontosan milyen veszélyekkel jár ez illetve, egyáltalán, pontosan hogy nézek ki az elmém játéka nélkül.
Nos, én úgy vagyok vele, ha valaki túlsúlyos és úgy érzi jól magát, engem nem zavar - ha Te 135 kg-san jól érzed magad és nem okoz nehézséget az életben, én nem érzek irántad ellenszenvet, főleg, mert nem is ismerlek.
Ami az egészséget illeti, az embernek célszerű, hogy minden étkezése tartalmazzon egészséáges zsírt, fehérjét, vitamint és szénhidrátot, illetve fontos a folyadékbevitel. A luxuskalóriákat fontos mellőzni vagy nagyon kismennyiségben bevinni. Emellett, ahogy a kjóros soványságnak, a kóros elhízásnak is vannak hátrányai (Súlyos következményei).
Nem azért lenne érdemes változtatni az életstílusodon, mert szégyenletes lenne, amin átmész, hanem, hogy egészséges legyél.
Mivel a gond nem a gyomrodban, hanem a fejedben van; először is pszichológus/pszichiáter kell, hogy segítsen rávezetni Téed, miért ad biztonságérzetet a súlyfelesleg, miért vonzó számodra. Ezen dolgoztok és utána fokozatosan a diéta is menni fog.
Poccok köszönöm a normális vélemény nyílványítást
És ha nagy gond lenne akkor megállok, de nincs semmi és nem hirtelen hízom hanem lassan csak, ebben az évben 130-140 kg közt ingsztam eddig
Rendesen eszem meg mindent amire a szervezetnek szüksége van.
És nincs semmi probléma a háttérben
Egyszerűen csak szeretem azt hogy kövér vagyok és a kövérség hátrányait.
Csak hogy egy-két példát említsek:
Tetszik nekem hogy hamar kifáradok.
Tetszik nekem hogy a nagy melegben folyik rólam a víz.
Tetszik nekem hogy az emberek megbámulnak.
Tetszik nekem hogy érzem hogy nehezebben tudok mozogni mint 2 évvel ezelőtt.
Tetszik nekem hogy a hasam minden lépésnél remeg.
Az én felfogásom a következő volt anorexiásan;
Az emberek különböző módon vannak beállítva. Van, aki ehet, amennyit akar, nem hízik. Van, aki normálsan ehet, mozoghat mellé, nem hízik. Én, ha ennék normálisan, akkor azonnal híznék.
Az alkatról is volt elkézelésem - úgy éreztem, nekem jól állt a kóros soványság; csinosnak éreztem magam, szerettem este nézegetni a csontjaimat a tükörben; mindig, ahogy véginéztem, a büszkeség töltött el, hogy ezt önerőből hoztam össze.Úgy gondoltam, nekem az áll jól; de mehetne lejjebb is, mert 1_2 helyen még láttam magamon a "hájat".
Nem gondoltam, hogy egy veszélyes játékot űzök.
Ugyanúgy álltam hozzá, mint Te. Csinálom, hogy tetszek magamnak; mert szeretem látni és érezni az eredményt.
A fájdalmakat is szerettem, mert az egy jel volt, hogy jó úton járok.
Nem gondoltam, hogy baj lenne, ez mindn természetes volt. Amikor a család meg a barátok állandóan próbáltak észhez téríteni, csak leintettem őket, hogy "Igen, persze, jó, ahogy akarjátok..."; úgy voltam vele, hogy túldramatizálják; hiszen életben voltam , fel tudtam állni, hasonlók.
Sokszor védekeztem azzal, hogy valaki 30 kilósan se került kórházba és tudott önállóan tevékenykedni a hétköznapokban és a 36 kg az sokkal több annál. Ráadásul úgy gondoltam, biztonságosan fogyok.
Nem gondoltam volna, hogy bármilyen lelki oka is lenne; én úgy gondoltam, ez természetes, ilyen vagyok, így lettem beállítva.
Ezt azért írtam le, mert, amikor benne vagy, nem gondként éled meg; a hátránya is egy jó érzést ad inkább - de kívülállóként jobban látod, hogy egy fatorexiás vagy egy anorexiás mekkora bajba tud keveredni azáltal, hogy koplal vagy hízik.
Te ezt pozitívként éled meg jelenleg.
Az, hogy valaki túlsúlyos nem szégyelnivaló. Az, hogy valaki túlsúlyosként jól érzi magát sem megvetendő. De a túlsúlynak úgy, mint a kóros soványságnak is megvannak az egészségügyi következményei, ami, hiába állsz meg, amikor előjönnek, lesz, ami megmarad sajnos örökre.
Hát kb. 4 éve szeretek kövér lenni akkor 90 kg voltam azóta próbálok folyamatosan hízni.
Pesten lakom és el kellett most intéznem valamit 2 villamossal kellett jönnöm és most itt várok a megállóba hogy haza tudjak menni. És most itt a napon tiszta víz vagyok és a hurkáim közt a legjobb érezni az izzadságot.
És még többet akarok, de ez a kis mozgás most akadályoz a célom elérésében. Később le megyek a mekibe (5 perc) és kb 10 sajtburgert betolok és haza is viszek estére ötöt
Aztán megmérem magam és leírom mennyi vagyok most, 135 kg 2 hete voltam.
Amúgy akárki kommentelhet,még az utálkozok is
Bocsánat nem tudtam hogy a fatorexia és a feederfétis más
Akkor én feederféses vagyok, mert imádok nagy és kövér lenni
Fétisnél mondjuk az szokott lenni, hogy nem igényel kezelést sok esetben, ha az nem megy az ember egészségére.
Ha pl azt szereti ha más csinálja az adott dolgot vagy más rendelkezik az adott tulajdonsággal. Pl, ha Te csak az olyan lányoktól jössz lázba, akik túlsúlyosak. Illetve, ha a fétised önmagadra érvényes, de egészségügyi gondokat nem fog okozni (pl bepisilés).
Viszont, ebben az esetben fennáll a veszélye, hogy a honlapon feltüntetett egészségügyi gondok előjöjjenek [link]
Ám attól, ha elkezdesz fogyókúrázni, nem jössz rendbe; nem leszel boldog, mert nem abban a testben élsz, amibe vágysz. Ezért fontos először ezt rendezni (pszichológus segítségével), utána dietetikussal konzultálni, hogy a fogyás legyen egészséges, illetve ne menjen át bulémiába/anorexiába.
Ez sajnos nem úgy működik, hogy hmmm, most már kezdem érezni, hogy elég, akkor nem kajálok többet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!