Miért nem bízik a haverom senkiben? Mikor segíteni akarok, miért hiszi, h csak szánalomból teszem?

A haverom senkiben nem bízik, nem akar barátkozni, bemutattam egy lánybarátomnak és még csak ismerkedni sincs kedve, mert azt hiszi, h csak "ingyen kenyér" és hogy én lenézem, h ilyeneket teszek, meg annak a lánynak úgysem ő kell, mert nem hozzá illik, mert ő egy tök jó csaj és neki ilyen nem való.

Tudni kell a haveromról, h a szülei telejesen alázatosra nevelték.Mindnki előbbre helyezhető, mint ő.Soha nem volt fontos a haverom, mindig más volt az első helyen.Kihasználja mindenki, aki a környezetében van, ezért nem akar az én barátaimmal, akik rendesek, barátkozni...meg, h nem neki való, meg miért teszek én ilyet, honnan tudom, h mi a jó és mi a rossz? Lehet, h csak ártok vele neki...meg hasonló.Pedig én csak jót akarok.Senki nincs, akiben megbízhatna, rajtam kívül, de csak azt hiszi, h lenézem, mert ő is lenézi magát...és ha nem tiszteli magát, azt hiszi, h mások se tisztelik.