Nincsenek barátaim, nem bízok senkiben. Van más is hasonló helyzetben?
Én is hasonló helyzetben voltam még egy pár hónapja, bár nekem nem volt annyira rossz mint neked. Barátok mindenkinek kellenek, mert különben erős idegzet kell minden gond megoldásához. szerintem jól teszed, hogy nem tisztelsz meg mindenkit a bizalmaddal, attól vagy különleges hogy vannak titkaid. Próbálj meg barátkozni, legyél jófej, de az emberekben csak annyira bízz, amennyire ismered őket:S. Lassan avasd csak be őket a bizalmadba.
"Az igaz barát akkor jön amikor mindenki más megy."
Remélem segítettem
Ezzel a magatartással csak magaddal szúrsz ki. Mindenkinek szüksége van társakra, barátokra. Attól, hogy csalódást okozott két barátnő, még nem kellene általánosítani. Az ember az élete során sok barátra tehet szert, de hogy ezek közül ki az igazi barát, az sok-sok év, és sok-sok tapasztalat útján derül ki. Ez a két lány megbántott, tehát nem igaz barátok, de azért havernőnek még jók lennének.
EGyébként pedig másutt is szert tehetsz barátokra, nemcsak a faluban, vagy suliban. Vegyél részt közösségi összejöveteleken, néptánc, színjátszás, könyvtár, ilyenek. Ott is lehet ám barátkozni. De az nem megoldás, ha teljesen begubózol, és senkit sem engedsz közel magadhoz.
Hasonló a helyzet, de én ezt a fővárosban adom elő.
Valahol bennem van a vágy, hogy legyenek barátaim, de igazából csak idegesít mindenki. Van 1-2 haverom, de ők is inkább email haverok.
Amúgy sem voltam soha az a lelkizős-beszélgetős fajta, ha lenne kivel, akkor sem osztanám meg, mert mi köze hozzá bárkinek is?!
Nem ilyen buta, gyerekes megbántásról van szó, amikor azt mondom, hogy a két csaj megbántott. Nem gyerek vagyok már.
Az a baj, hogy ez már kb 2,5 éve megy, annyira megszoktam, hogy egyedül vagyok, hogy azt sem tudom, hogy kezdjek az egészhez. Hétköznap dolgozom, barátom van, de vele nem járunk sehova, mert ő is olyan otthonülős típus. Nekem ugye nincs kivel mennem, és ismerkedni sem nagyon van alkalmam. Ha 1-2 órát is van olyan helyzet, ahol ismerkednék, igazából nem élvezem a lányok társaságát, kicsit félek, vagy én nem is tudom, és már nem is érzem jól magam. Ellenben fiúkkal nagyon jól elbeszélgetek, viszont velük azért vagyok távolságtartó, nehogy a barátnőjük, vagy ők maguk azt gondolják, hogy akarok valamit. Nem tudom, hogy kezdjek neki a változtatásnak. Nagyon sokáig arról szóltak/nak a napjaim, hogy reggeltől munka, aztán itthoni dolgok, délután, este elvagyok magamban, vagy a párommal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!