Együtt élek a párommal az ő házában. Nem vagyunk házasok. Külön kasszán vagyunk. Együtt fizetjük a rezsit és az élelmiszert. Viszont mivel társas házban élünk van közös költség, aminek a felét is elkéri tőlem. Ez így korrekt szerintetek?

Két féle képpen lehet megközelíeni a kérdést.

1: Ő már amúgy is ott lakik, én odaköltözöm de nem fizetek, ha megkér hogy szálljak be, megsértődök, értetlenkedek - nálam ezt hívják élősködésnek.

2: Eldöntjük, hogy együtt akarunk élni, megnézzük, milyen költségekkel jár egy lakás, elfelezzük - nálam ezt hívják korrektnek.

A rezsibe miért szállsz be?

Mert te is használod a villanyt, a gázt, a netet.

A közös költségbe miért nem szállsz be?

Te is használod az ingatlant.

Ha azt mondod, az ő ingatlanja, fizesse ő annak a költségeit, akkor ugyanezt mondhatnád a rezsire is: az ő fűtése, az ő árammérője, az ő gázórája.

Kedves, kérdező!

Nálam is így voltak és vannak a dolgok.

Ez a korrekt, fele-fele arányban.

Figyi, mindig gondold úgy:

Ha külön kellene lenned saját albiba/lakásba/házba az mind a te költséged lenne.

Mivel ketten vagytok így mindez feleződik.

Ha valamelyikőtök tulajdonában áll az ingatlan, akkor meg annyival kevesebb havi kiadás.

Pár éve a fő állásomból épp, hogy ki tudtam fizetni a mi fele-fele dolgainkat, amikor még exemmel voltam. A pluszokat, mint pl ruha stb a hobbimból származó bevételből oldottam meg.

Sose érdekelt, hogy másnak mennyi kess van a zsebébe.

Tudod miért?

Mert az az ő pénze, ő dolgozott meg érte s bizony az akkori párom többszörösét kereste jóval, mint amennyi nekem volt.

Ám én tiszteltem mindazt, amit felépített összehozott és mai napig látom, hogy a munkái szép eredményeket produkálnak a világban globálisan.

Inkább motivált ő, hogy én is fejlődjek, haladjak.

Keveset keresel?

Gondolkodj el ezen és keress megoldásokat.

Mára már többet keresek, mint exem, ám sok jó tanáccsal látott el az utam kezdetekor s van, hogy felkeresem online tanáccsal, pl kikérem véleményét. Segített szelektáli, nem tudtam mely alkotói tevékenységeket tartsam meg, mint vállalkozás, melyeket pedig hagyjam meg hobbinak, mivel rengeteg mindenhez értek és szeretem mindet.

Jó könyvelőt ajánlott stb.

Sose engedtem, hogy vegyen bármit helyettem, már azért se, mert pl ünnepeket se tartok.

Nálam a karácsony inkább téli kiruccanással zajlik jó ideje.

Minőségi idő az én kedvenc ajándékom.

Arra a keretet pedig anno hobbi kessemből szedtem össze.

Jó tanács, kommunikáció, lelki támogatás stb sokkal hasznosabb, motiválóbb.

Az ember hajlamos elkényelmesedni, pl mert a párjának több kesse van.

De mi van, ha elüti egy autó?

Vagy mi van, ha szétmentek?

Akkor egyedül kell fizetgetned a dolgokat s lehet semmid se maradna, hónapról hónapra élnél, mint sok más ember.

Értékeld a jelent és fókuszálj a jövőre.

Nálunk azért is volt külön kassza, mert külön kezelte saját kereteiből a vállalkozását, fejlesztéseket is.

Én pedig idővel a hobbiból származó kessemet elkezdtem visszaforgatni szintén csak akkor még kis pályásként. Sokat kutattam, informálódtam, tanultam pl más grafikai programokat, rájártam személyesen felkeresve embereket, pl nav-ba, könyvelővel egyeztettem stb. Mindebből nőtte ki magát a jelen főállásom, ami saját kézben van.

Párodé a ház?

Akkor az övé. Mindegy, hogy örökölte (a felmenői dolgoztak érte!) vagy megdolgozott érte ő maga.

Értékeld, hogy nem kell havi bérleti díjat is fizetnetek főbérlőnek, tulajnak.

Ez neked is csak előny.

Rezsi, kaja stb. Te is használod, fogyasztod.

Gondold át mindezt és értékeld.

Ne mutogass ujjal a párodra "de te többet keresel!" - megdolgozott, tanult érte.

Teremtsd meg magadnak a dolgokat, dolgozz, gondolkozz, tanulj (lehet tovább képezni magad suliktól egészen az online tanulásig, manapság önerőből netről bármit meg lehet tanulni).

Ne az irigység, rosszindulat, önsajnálat, ezen érzések további társai és mások ugyanezen dolgai, érzései kebelezzenek be.

Hanem fejlődj!

Mert, ha egyedül lennél egymagadnak kellene mindent vállalnod és nehezebb is úgy fejlődni, változtatni.

Értékeld a jelent és azt, hogy párod ennyivel is segít, ahogy te is őt. Hiszen PÁRkapcsolatban vagytok... Adok-kapok.

Nem kell lábat csókolnod neki, csak lélekben, fejben ezt a témát, amivel ide jöttél... Nos cseréld ki azt a motoszkáló kellemetlen érzést a "hálás vagyok és értékelem a jelent" - re.

Régen havi 120 ezer/hó jött főállásból, meg a változó hobbi kessem.

Exem: 7 számjegyű bevétellel rendelkezett.

Sose zavart.

Sőt anno a randink elején már bele akart kezdeni abba, hogy pontosan mennyi az annyi (megszokta a többi nőtől...) és én voltam az első nő az életében, aki elhallgattatta és akit nem érdekelt ez az infó,amin meg is lepődött.

Majd megbeszéltük a miértjét és elvemet, ami jobban megtetszett neki.

Immár jól keresek, nehéz volt, de sikerült.

Jelenleg az én párom keres kevesebbet, ám nem okoz kellemetlenséget neki se, mivel hasonló elveken vagyunk.

Ne párodra mutogass, hanem arra, aki visszatekint a tükörből nap, mint nap.

A beismerés, elismerés, elfogadás az egy jó kezdetleges elindulási pont a fejlődés útján.

Sok sikert, hajrá csajszi!