Mi a véleményetek a vegán étrendről/életmódról?

#12: Akkor vegyük szépen végig a pontokat:

1) Nem hiszem hogy különösebben ki kéne fejteni az állítás irrelevanciáját. A szerző egy érvelési hibára támaszkodik. Természet-érvnek nevezzük, amikor a vitapartner egy cselekedetet "természetesnek", "hagyományosnak" vagy "evolúció által diktáltnak" nevez és ezzel próbálja annak helyességét igazolni. Mivel mi a 21. század modern civilizációjában élünk, számunkra teljesen irreleváns a tradicionális kultúrák étkezési szokásai. Az erőforrásaik minden esetben szűkösebbek voltak, és bizonyos tápanyagokat (pl. B12) gyakorlatilag nem tudtak állati forrás nélkül bevinni, nem úgy mint mi.

2) A beta-karotin konverzió inszignifikanciája teljes mértékben légből kapott. Az amerikai RDA A-vitaminra 900 RAE férfiaknak és 700 RAE nőknek, a konverziós faktorokat figyelembe véve 1 mcg RAE = 1 mcg retinol, 2 mcg transz-beta-karotin kiegészítőkből, illetve 12 mcg transz-beta-karotin egyéb ételekből. Megfelelő tervezéssel egyértelműen bevihető a szükséges mennyiség. Emellett a növényi prekurzoroknak antioxidáns tulajdonságuk is van, mely az állati eredetű aktív formának nincs.

A D-vitamin egyedüli természetes forrása a hal, D-vitamin kiegészítőkkel etetett csirke tojása, illetve bizonyos UV-sugarakkal kezelt gombák. A tej nem természetes D-vitamin forrás, ugyanúgy dúsított élelmiszer, mint bármely dúsított vegán termék. A dúsítást cholecalciferollal, illetve ergocalciferollal végzik; előbbi birkagyapjúból vagy halolajból kivont, utóbbi általában élesztőből. Kutatások alapján a két forma abszorpciós rátája ekvivalens. Az ergocalciferol megadózisban gyorsabban ürül, azonban az általánosan ajánlott kiegészítési adagban (1000 mg/nap) hatékonysága megegyezik az állati formával. Emellett tavaszi/nyári hónapokban 10-15 perc napozás által megfelelő mennyiségű D-vitamin termelhető.

3) "I believe the research indicates that we should play it safe rather than sorry". Nem, a kutatások nem indikálják ezt. A szójatermékek izoflavonokat tartalmaznak, melyekről néhány tanulmány állítja, hogy nagy mennyiségben károsak, azonban racionálisan fogyasztva egyértelműen sok jótékony hatásuk van, úgy mint csökkent veszély mellrákra, szív- és érrendszeri betegségekre, csontritkulásra (főként posztmenopauzális nők esetén), prosztatarákra, illetve kognitív funkcióvesztésére. A szója hormonregulációs tulajdonsága pontosan abból ered, hogy a fitoösztrogének hatása gyengébb állati eredetű társukkal szemben, így receptorokhoz kötődve elnyomják az állati eredetű dietáris ösztrogén hatását. Hogy a kutatásokból mire lehet következtetni? Egyrészt szükséges a racionális fogyasztás (tehát maximum 3-5 adag/nap), illetve újszülöttek és fiatal gyermekek esetén a szójafogyasztás nem ajánlott.

4) A K-vitamin állati eredetű formája a menaquinon, amely phylloquinon analóg: A szervezetben betöltött szerepük ekvivalens; egy kutatás sem igazolta, hogy menaquinon hiányában hiánytünetek keletkeznének, és véralvadási tesztek semmilyen különbséget nem mutatnak vegánok és húsevők között. (A cikk írója itt egy alternatív gyógyászati könyvre hivatkozik, ez sokat elárul az állításának erősségéről)

5) Etikus omnivorizmus: A cikk írója ismételten természet-érvekre támaszkodik, illetve Allan Savory "eredményeire", melyeket a tudományos közösség már többszörösen megcáfolt. Hogy idézzem a USDA egy több kutatást magába foglaló publikációjának konklúzióját: "these results refute prior claims that animal trampling associated with high stocking rates or grazing pressures in rotational grazing systems enhance soil properties and promote hydrological function".

Egyrészt a cikk írója megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy a lokális gazdaságok egy fenntartható jövőképet adnak, azonban ez a nyilvánvaló valóság teljes ignorációja: A jelenlegi igényeinknek megfelelő mennyiségű állati terméket nem tudunk farmgyárkörülményeknél jobb állapotba kitermelni, és a profitoptimalizáció elve miatt a termelőknek nem is lenne érdekében változtatni. Az igények pedig gyors ütemben növekednek, és ez a trend nem látszik változni. Másrészt, még ha a lokális gazdaságok modellje ökológiailag fenntartható is lenne, ez még mindig veszi figyelembe az állatjogok morális állításait, melyek elkerülhetetlenek ha komolyan vesszük a legalapvetőbb morális intuícióinkat. Egyértelmű, hogy az etikus omnivorizmus egy egyszerű, de hamis válasz egy sokkal komplexebb problémára.

6) Ismételten természet-érvek. "Humans have been eating butter for thousands of years", "Butter is real food", "pea protein and natural flavors are highly processed non-foods". A cikk írója nem képes meglátni, hogy a "természetesség" vagy a "valódiság" egy nem jól körülhatárolható fogalom, így az ezekkel történő érvelés csupán érzelmi alapú. A kérdés nem az, hogy mi "természetes", hanem hogy mi biztosít számunkra optimális egészséget. Ilyen szempontból pedig eléggé mellélőtt a vajjal való példálózással. Azt is fontos meglátni, hogy a feldolgozott élelmiszerek nem szerves részei a vegán étrendnek (mint ahogy a feldolgozott állati termékek sem egy húsfogyasztó étrendnek), csupán a tranzíció megkönnyítéséhez nyújtanak segítséget.

7) A cikk írója itt egyrészt anekdotális bizonyítékokra hagyatkozik, melyeknek érvelési értéke igen csekély, másrészt ismételten alternatív gyógyászati könyvekre, melyek szembemennek a teljes mai tudományos konszenzussal. Andrew Wakefield kutatásainak hamissága például már évekkel Campbell-McBride könyvének megjelenése előtt bizonyítást nyert.

8) "Many people choose veganism because they think it cruel to take a life, but something dies no matter what you eat". Nem, ez teljes mértékben irracionális lenne. Az állatjogok alapja az a mindannyiunk által elfogadott morális intuíció, mely szerint morálisan elfogadhatatlan jó indok nélkül tudatos élőlénynek szenvedést okozni. Mivel nincs szükségünk állati eredetű termékekre az optimális egészséghez, így a legjobb indokunk élvezet, kényelem vagy szórakozás lehet, ami egyáltalán nem mondható jó indoknak. Így az egyetlen logikus konklúzió az állatok erőforrásként való kihasználásának a megszüntetése, beleértve táplálékként való kihasználásukat.

"Further, plants are living beings, capable of communicating with each other and the world around them". Mint mindig, elérkeztünk a hírhedt növény érvhez: A növények nem tudatos élőlények. A tudatosság alapfeltétele egy idegrendszer, mellyel növények egyáltalán nem rendelkeznek. A biokémiai kommunikáció nem egyenlő a tudatos érzékeléssel (feltételezem, hogy a cikk írója sem gondolja, hogy például a szerveinek külön tudatossága létezne), és a teljes tudományos közösség abszolút indokolatlannak tartja a növénytudatosságnak a feltételezését is. A cikk írója itt Tompkins hírhedt The Secret Life of Plants című "munkásságára" hivatkozik, mely főleg Backster 1968-ban az International Journal of Parapsychology-ben publikált "kutatásaira" épül, és olyan hihetetlen állításokra következtet belőlük, mint hogy a növények képesek a gondolatainkban olvasni. Az eredményeket 50 év alatt sosem sikerült reprodukálni, emellett botanikusok már többszörösen cáfolták őket, és a teljes tudományos közösség áltudományos maszlagnak tartja és nevetség tárgyát képzi.

De még ha fel is tesszük, hogy a növények valóban éreznének fájdalmat, egyértelműen pszichotikus gondolat hogy ezáltal elfogadhatónak tartsuk más nyilván tudatos élőlények szükségtelen megkínzását és megölését. A teljes logikai konklúziójában ez az érv odáig jut, hogy mivel a növények éreznek fájdalmat, így morálisan elfogadható gyerekek megkínzása és megölése. Egyértelmű, hogy az ilyen gondolatmenet pszichotikus és elfogadhatatlan.

9) B12: Valóban, a vegánok egy jelentős része B12 hiányban szenved. Ennek az oka nem más, mint hogy egyes vegánok annyira be akarják bizonyítani az étrend "természetességét", hogy nem szednek szükséges B12 kiegészítőt. Ezért fontos, hogy ne adjunk ki hamis információkat csak hogy egy életmód kívánatosabbnak tűnjön, mivel ez problémás, sőt például B12 esetén akár veszélyes is lehet. Ugyanez a helyzet a cikkben említett B12 analógokkal, a fogyasztásuk nem csak hogy értelmetlen, de az aktív kobalamin felszívódásának gátlása miatt kifejezetten veszélyes lehet.

Azonban ez nem jelenti, hogy szükségesek az állati termékek a hiánybetegség elkerüléséhez. A B12-vitamint baktériumok állítják elő, megfelelő kiegészítéssel bevihető egy vegán étrenden. Mivel bármely kiegészítőben megtalálható forma (legyen az cyano, methyl vagy hydroxo) nem kötődik proteinhez, így a felszívódása hatékonyabb, mint állati eredetű társának (az intramuszkuláris injekció vagy szublingvális tabletta úgyszintén hatékonyabb beviteli forma), így a kiegészítés előnyt élvez az állati forrásokkal szemben: Az FNB ajánlása szerint ezért szükséges minden 50 év feletti embernek B12 kiegészítőt szedni, akár vegán az illető, akár nem.

Bár az étrendben található fitátok csökkentik a vas felszívódását, ez különböző preparációkkal (pl. fermentációval) kiküszöbölhető, illetve C-vitamin egyidejű szedésével fokozható a felszívódás.

10) Esszenciális zsírsavak a linolsav és alfa-linolsav, mind megtalálható növényi forrásokban, úgy mint gabonában, magvakban, kukoricában, és némely szójatermékben. DHA/EPA forrása halak és alga lehet. A szervezetünk képes esszenciális zsírsavakból létrehozni, illetve szuboptimális konverzió esetén alga-kiegészítők által bevihető. Ez nyilvánvalóan optimálisabb a halolaj kapszuláknál illetve a halfogyasztásnál, elkerülve a bennük található nehézfémeket.

Összességében, ha a cikk írójának áltudományos könyvekre és cikkekre kell hivatkoznia valódi kutatások helyett, ez egyértelműen az állításainak gyengeségére utal.

#14: A állatokon végzett élveboncolás az egyetlen olyan felhasználásuk, mely első ránézésre nem tűnik teljesen elfogadhatatlannak. Ha az állatjogok állításai abból a morális intuícióból következnek, mely szerint elfogadhatatlan jó indok nélkül tudatos élőlénynek szenvedést okozni, akkor lehet érveket felhozni amellett, hogy emberek haláltól való megmentése elég jó indok. Ezért is fontos az élveboncolásokat három kategóriába helyezni: Kozmetikai és háztartási termékek tesztelése, általános kutatás, életmentő procedúrák és technológiák tesztelése.

Az állatkísérletek jelentős része a múlt század végén még kozmetikai termékek tesztelése céljából történt. Ez sok nyugati országban már visszaszorulni látszik, az EU-ban 2013-tól teljes tiltás van érvényben, azonban Amerikában ez a fajta tesztelés még mindig engedélyezett szinte bármiféle reguláció nélkül. In vitro alternatívák ma már minden ilyen tesztre léteznek, melyek költséghatékonyabbak, gyorsabbak és megbízhatóbbak. Egyértelmű, hogy az állatkísérleteknek ez a fajtája morálisan elfogadhatatlan.

Általános kutatás: Az élveboncolások legnagyobb része e célból történik. Egyértelmű, hogy ez semmiképpen sem mondható szükségesnek (főleg noninvazív alternatívák jelenlétében), morálisan egyértelműen megkérdőjelezhető. Ebben az esetben az csináljuk, hogy meghúzunk egy tetszőleges határt, melyen belül mindent szükségesnek nevezünk, és ezen határ létezését rekurzívan használjuk önmaga szükségességének bizonyítására. Érdemes itt megemlíteni a varázskesztyű gondolatkísérletet: Bélának van egy kesztyűje, amit mindig visel autószerelés közben. Mivel a kesztyűt viselve sikeresen megjavítja az autókat, Béla kapcsolatot hoz létre a procedúra sikeressége és a "varázskesztyűje" között. Béla azonban nem tudhatja, hogy ez a kapcsolat valóban létezik-e, mivel nem ismeri a varázskesztyű viselése nélküli autószerelés módszereit és azok sikerességét.

Jelen esetünkben az élveboncolás a mi varázskesztyűnk. Nem ismerjük azokat az alternatív technológiákat, melyeket állatok kihasználásának hiányában fedeznénk fel, illetve ezek sikerességét, így nem mondhatjuk hogy az élveboncolás feltétlenül szükséges cselekedet. Amit biztosan tudunk, hogy emberkísérletek alkalmazásával a tudomány hatalmas fejlődésnek indulna. Allatkísérletek eredményeit minden esetben extrapolálni kell, ez a kinyert adatokat szükségszerűen torzítja és sok esetben megbízhatatlanná teszi. Emberek alkalmazása esetén ez a probléma nem létezne. Azonban mindannyian morálisan elfogadhatatlannak tartjuk az emberkísérleteknek még csak a gondolatát is, és ez a büntetőjogban is reflektálódik. Miért? Vannak, akik a társadalmi szerződéssel érvelnének, illetve az ember valamely "kizárólagos" tulajdonságával (absztrakt gondolkodás, beszéd, eszközhasználat stb.), azonban egyértelmű, hogy ez nem fedi a valóságot: Újszülöttek biomedikai kísérletekre való tenyésztése ugyanannyira elfogadhatatlan tett számunkra. Ebben az esetben nem játszik szerepet sem a társadalmi szerződés, sem valamely "kizárólagos" tulajdonságunk. Az egyetlen releváns kritérium jelen esetben az, hogy az újszülött, mint tudatos élőlény képes a szenvedésre, és elfogadhatatlannak tartjuk a szükségtelen szenvedés okozását. Márpedig ez az állítás szükségesen kiterjesztendő az állatokra is.

A harmadik kategória tulajdonképpen egy részhalmaza lehetne a másodiknak, és az élveboncolásoknak csupán egy nagyon kis részét teszi ki. Ebben az esetben érvelhető lenne, hogy valódi konfliktushelyzetben egyértelműen az embert választjuk az állat helyett (lsd. égő ház gondolatkísérlet), márpedig ez a kategória valódi konfliktushelyzet eredménye, így itt az állatok használata ha nem is morálisan elfogadható, de megbocsátható cselekedet. Bár ebben az esetben a jelenleginél sokkal mélyebb elemzés szükséges, itt is szembetűnő a határaink tetszőlegessége: Az égő ház gondolatkísérletben valóban az állatot választanánk az ember helyett, ugyanúgy mint ahogy a fiatalt az idős helyett, vagy az egészségeset a beteg helyett. Ez azonban nem jelenti, hogy morálisan elfogadható időseket vagy beteg embereket biomedikai kísérletek alanyaként felhasználni. Ugyanígy, bár a következmények itt komplexebbek, a varázskesztyű gondolatkísérlet itt is alkalmazható.

Bár a harmadik kategória mélyebb filozófiai diskurzust igényel, egyértelmű hogy az állatkísérleteink jelentős része teljes mértékben szükségtelen és morálisan elfogadhatatlan.

Szuper! Etikus, egeszseges (ha jol csinalod) es konryezetbarat.

Ebben a videoban egeszen jol osszefoglaljak a "veganizmus egeszsegtelen" elleni erveket.

https://www.youtube.com/watch?v=KZfF-QxTCSc