Mivel magyarázzátok azt, hogy a régebbi életmódban a fizikai munka " kiváltotta " az egészségtelen táplálkozást?

Nem váltotta ki.

Régebben a paraszt azért nem volt kövér, mert nem tudott annyit enni, hogy elhízzon, amikor látástól vakulásig dolgozott.

De ettől függetlenül nem voltak egészségesek, nem véletlen, hogy a járványok akkorát taroltak a népesség között folyamatosan... És az sem véletlen, hogy az átlagéletkor valahol 40 év körül mozgott.

A gazdagok pedig igen, vidáman elhíztak, de ők meg leginkább húst ettek hússal (és ők sem voltak egészségesek, sőt...).

Ok, 1., de ne mondd már hogy a mai 'divatos' étkezési trendek mellett nem okozna ugyanakkora halandóságot (védőoltások nélkül persze)egy-egy járvány.

Kétlem, hogy egy paleóson, update-esen, vagy műzlievőn ne fogna ki pl. /csak hogy az aktualitásoknál maradjunk/ egy ebola...

Kérdező, épp az imént egy kérdésnél buktam ki egy hasonló válaszon én is, amikor az egyik megmondóember azzal jött, hogy persze, régen az ilyen kaják után mentek a mezőre órákat dolgozni. De hogy a tejbe aprított kenyér mennyire "egészségtelen". Hát kétlem, hogy némi tejbe áztatott kenyér után valaki komoly fizikai munkát végzett volna, de mindegy. Az ilyenek mindig 'jobban' tudják...

Ilyen alapon minden étel egészségtelen.

1-nek igaza van.

Meg ugye ittak tejet, ami a füvet legelésző tehén adott. Ma a tej mesterségesen előállított, növekedési hormonokkal és antibiotikummal kezelt állatból származik, és ez a szerencsétlen állat sosem lát napfényt és zöldet.

A kint kapirgászó, mindenféle magvakat és zöldet evő csirkéből készült a hús leves, ami a megfázásra tökéletesen volt, ma sajnos ez sem az igazi, növekedési hormonokkal kezelt csirke, hisz nem hiába van ennyi tojás, egy átlagos, egészséges csirke nem tud ennyit tojni.

Megtermett a szőlő, ebből készült bor kiváló volt, nem volt benne mindenféle tartósító szer, megitták és kész.

A kenyér búzából készült, normálisan rendes búzalisztből, sóból és vízből, hetente 1-2 szer sütöttek és azt ették egész héten, és érdekes nem penészedett, ma már állományjavítók és stabilizátorok, ízfokozók és cukor!

Ahhoz, hogy a szervezet erőt tudjon kifejteni egész nap, kell az energia, szénhidrát, zsír és a fehérje is.

Jöttek a disznótoros időszakok, reggelire sült vér kenyérrel, hagymával borral. Kolbász, hurka megvolt egész télre.

Lekvár, befőttek amit a nénik tettek el, az erdőben szedett áfonyabokorról, szederről, gyümölcsös fákról. Hosszasan főztek, nem kellet bele cukor, gyógy és fűszernövényeket használtak ízesítéshez-pl levendulát. Ma már ez sincs, boltban 40-45%-os gyümölcstartalommal rendelkező lekvárt kapni, a többit képzelhetjük, hogy vajon mi az.

Zsírral főztek, ami fontos a szervezetnek, olajos magvak szintén voltak régen is.

Meg ugye a kedélyállapot, nem voltak idegesek, feszültek, a családok együtt laktak, nem voltak gondok, friss levegő, más életfelfogás.

Ma már kb képes az ember szívrohamot kapni, ha 2 perccel később kapja meg a pizzáját, amit rendelt vacsorára.

4.

Szerencsére ezekhez a dolgokhoz ma is hozzá lehet jutni az ország nagy részében. Igény nincs rá.

Tudom, sokan jönnek majd, hogy nincs igazam, mert ez pénz kérdése. De tévednek. Saját tapasztalat.