Hogy lehet leküzdeni az evészavart?...
Mindenhol azt olvasom hogy szakemberhez kellene fordulni ezzel.. De ő hogy tudna segíteni ebben, mivel? Mit csinálna? Olyan mint a pszichológus?...
Esetleg van akinek volt, és sikerült leküzdenie? El tudná mesélni a történetét? 🥺
válasza: válasza:Egy dietetikus összeállítana egy megfelelő étrendet, amivel egészséges tempóban vissza lehet szedni a leadott kilókat.
Egy pszichológus segít rájönni, mi a probléma eredete és hogyan lehet legyőzni. Ez egy mentális betegség.
Súlyosabb esetekben pedig pszichiátria kell (és ezesetben orvosok), ha a beteg súlya már az életét veszélyezteti. Ott szigorúan felügyelik az étrendet és azzal párhuzamosan folynak a különböző terápiák, önismereti csoport, beszélgetés pszichológussal stb. Ha a beteg nem akar enni, szondát használnak (egy cső, amit az orron keresztül ledugnak a gyomorba és azzal etetik).
A beteg állapotától függ, milyen szakemberhez kell fordulni, nyilván célszerű minél hamarabb megoldást találni a problémára.
válasza:Ha szakember alatt a pszichiátert érted,akkor antidepit ír fel neked.Én nekem nem ez segített viszont,hanem az,hogy rájöttem arra,hogy nem fontos megfelelnem azáltal a környezetemnek,hogy vékony vagyok.Nem attól leszek értékes ember,hogy mi van kívül,hanem attól ami belül van.Azon meg lehet segíteni,hogy ne legyél túlsúlyos,úgy,hogy keresel egy olyan étrendet ami egészséges és neked is tetszik.Valami sportot is keresned kell,amit szeretsz és nem csak a jó testsúlyért csinálod.És merjél bátran barátokkal elmenni Mekibe,KFC-be,Burger Kingbe,hisz még ha fel is szalad pár kiló,az amúgy se látszódik meg.Én nekem volt olyan időszakom amikor 15 kiló túlsúly volt rajtam és meg se látszódott.Meg "kövérként" is lehetsz szép,csak meg kell látnod a szépséged.El kell kezdeni meglátni mindenben a jót és a szépet és szeretni önmagad.
Az én történetem?Hát,egy olyan időszakomban kezdődött,amikor mindenben valahogy rosszabb lettem,mint addig és öngyűlöletbe fogtam.Ez volt az az időszakom amikor életemben először éreztem úgy,hogy meg akarom ölni saját magamat.Én nem törődtem bele abba,hogy borzasztó vagyok és ezért mindenben nagyon radikálisan elkezdtem fejleszteni magamat.Itt kezdődött az anorexia.Az első másfél hónapban alig ettem,majd a következő hónapban nem ettem egyáltalán semmit.Ekkor apám bevitt a pszichiátriára,ahol a pszichiáterek buzdítására elkezdtem enni és lelettem diagnosztizálva és be lettem gyógyszerezve.Egy ideig ez működött is,de aztán visszatértem a nem evéshez,így egy újabb hónapot töltöttem el nem evéssel.Majd megtaláltam Szepesi Mária egy könyvét amiben az önszeretetre buzdít,a pozitivitásra és a szeretetre és ez megváltoztatta a gondolkodásomat és elkezdtem rendesen enni.Már egy jó ideje rendesen eszem és egyre boldogabban élek.
2, csak az a baj, hogy én ilyenkor "józanul" tudom hogy mit kellene ennem, és mennyit, és van hogy egy ideig tudom tartani is a megfelelő és egészséges táplálkozást, és utánna látszik is az eredmény. Fogyni szeretnék még egy picit egyébként, eszem ágában sincs több kilót felszedni. 😅😂
Csak az a baj, hogy ezt az életmódot nem tudom sokáig tartani.. Van hogy van hogy akár egy hónapig is sikerül, de általában egy hét után "bekattanok"... És általában vagy egész nap csak eszek, vagy egyáltalán nem eszek semmit... Nem találom a középutat..
Ráadásul még a falásrohamokról nem is beszéltem 😅
Sokszor csak rám tör egy ilyen roham, kényszeresen eszek, nem tudom irányítani magam, mintha nem is én lennék...
válasza: válasza: válasza:8, igazából ezek felváltva vannak jelen nálam...
Étvágycsökkentő gyógyszereket hol lehet venni? Vagy csak akkor lehet kivenni ha orvos írja fel? 🥺
Hátha ez segítene, bár néha pont azután is szokott ez lenni, mikor épp ettem, és jól laktam, mégsem tudom abbahagyni
7, Régen egy ideig nem is foglalkoztam azzal, hogy nézek ki, hány kiló vagyok, stb. De mikor az egyik "barátnőm" a suliban elkezdett engem is nézegetni, hogy milyen vékony vagyok, mekkora a combom, és magához is viszonyítgatott engem. Szerintem emiatt kezdődött el ez nálam, ezután én is elkezdtem ezeket figyelni, és egyre inkább nem éreztem jól magam ha mások előtt kellett ennem, úgyéreztem mindenki azt nézi milyen sokat eszem. Pedig egyedül csak azt a lányt érdekelte.. és utánna elkezdtem én is a többi lányhoz hasonlítgatni magamat. És volt/van, hogy már teljesen kiborít, ha valaki kevesebb kiló nálam. Akárhány éves, és akárhány centi is...
Pedig régen nagyon vékony voltam, de miután elkezdtem erre figyelni, és minnél hamarabb minnél többet akartam fogyni, lehet kicsit megviselte a szervezetemet. Nem is tudtam sokáig tartani a nem evést, ezért utánna fel is jött egy két kiló...
Hiányzik az, amikor az ételre tényleg csak úgy gondoltam, hogy azért kell enni, hogy ne haljunk meg, ne éhezzünk.. Most viszont valami teljesen más, úgyérzem átvette felettem a hatalmat...
De a nyáron most sokat fejlődtem amúgy, nem ez volt az elsődleges célom hogy lefogyjak, és edzeni is csak azért edzettem hogy jobban érezzem magam, és erősebb legyek, nem csak kizárólag a kinézetem miatt. És sokkal ritkábbak voltak ezek a falásrohamok, a kaja iránti vágyam is jelentősen csillapodott. Emiatt fogytam is kb 4 kilót. De most hogy elkezdődött megint az iskola, ráadásul az utolsó év, úgy érzem nem tudok egyszerre ennyi mindenre koncentrálni, és kicsúsznak a kezemből a dolgok... És megint ott tartok, mint régen...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!