Ilyen, alapvetően lelkinek tűnő problémával hova-kihez érdemes fordulni?

Családtagról, testvérről van szó: 21 évesen sok kihagyással eljutott a középiskola befejezéséig (értelmi képességekkel abszolút semmi gond!), majd most fél éve nem tud/akar munkába állni, továbbtanulási tervei sincsenek. (A sok kihagyás úgy értendő, hogy mondjuk fél évet bejárt, érte valami apróság, két hónapot iskolát került, és mire ez kiderült, új intézmény/évismétlés.)

Mindig ugyanaz jön elő: nem hisz magában, teljesen értéktelennek és bármi hasznosra képtelennek érzi magát, bepánikol olyan helyzetekben, amikor fennállni látja a kudarc, vagy bármi kellemetlen dolog lehetőségét, és inkább elmenekül. Hasonló okból családja felével a szükséges minimumra csökkent a kommunikációjuk. Ami ront a helyzeten, hogy ezeket a lebukásig be nem ismerné, így már soha nem is lehet tudni, azt csinálja-e és oda megy-e, ahova mondja. Azt ellenben nagyon jól megtanulta, hogyan kell eljátszani, hogy minden rendben, de az előzményekkel igazából szembenézés és megtagadás nem történt sose. Ez megy már kisebb-nagyobb szünetekkel 5 éve, s mostanában jutottunk oda, hogy már iszik is magában.

Túl vagyunk már a "mindenben számíthatsz ránk, elmondhatsz bármit" fázison, a fizikai segítségen (pl. érettségire menetkor volt mellette kísérő, hogy biztonságban érezhesse magát), a "lesz.rom akkor, majd csak rájössz, hogy kezdeni kéne magaddal valamit" hozzáálláson, és igazából tartósan egyik se segített.

Én most már mindenképp azt gondolnám, hogy ehhez szakemberre és akár évekig tartó terápiára van szükség (ha nem még elvonóra is mellé..), de hogy pontosan hová, azzal szerencsére még sosem kellett foglalkoznom. Egyáltalán azt sem tudom, mi állhat a dolog hátterében, gyógyszeres vagy beszélgetős terápia létezik rá (ha létezik), de úgy gondolom, ez az utolsó olyan pont, ahol még esetleg meg lehet fogni az utcára kerülés előtt.. Sajnos évekkel korábban, még a gondok kezdetén volt mentálhigiénés tanácsadáson, de 2-3 alkalom után arról is úgy döntött, hogy ez neki nem tud segíteni, és semmi értelmét nem látja..