Miért ítélik el sokan a depressziós embereket? Miért hiszik azt, hogy egy gyerek, főleg kamasz, nem lehet depressziós?
Kedves előző válaszoló: én ugyanebben a helyzetben vagyok mint én már sokszor próbáltam kiszállni, de egyszerűen nem tudok és néha vannak elég durva mélypontok az életemben és már én is a pánikbetegség szélén állok... A családom meg a barátaim őket hagyjuk is...
Neked sok sikert kívánok hozzá!
Kedves kérdező!
Szerintem azért ítélik el a depressziósokat mert nem tudják átérezni a helyzetüket és könnyebb valakit kinevetni mint segíteni neki.
21:58 és 22:03!
Ha bármiben tudok segíteni, és szükségetek lenne tanácsra, vagy véleményre, tapasztalatokra, írjatok privit!
Engem is nagyon betyár módon elővett a pámik, de már kigyógyultam. Nekem szerencsére ott volt a család, ők mellettem álltak. Nem tudom, voltatok-e pszichiáternél, pszichológusnál, de gondoloom tudjátok, hogy fejben dől el minden. Járjátok körül azt a dolgot, amitől pánikoltok. Azzal kell elbánni, a helyzettel, ami kiváltja a rosszullétet, és ha az feloldódott, többet nem fog bántani. Itt vagyok rá én élő példa, hogy maradéktalanul ki lehet jönni belőle.
Kell egy jó szakember, egy jó gyógyszer, ami a szervezetben is helyreállítja a felborult működéseket, egy adag akarat-erő (írásotok alapján megvan bennetek), és hogy mindig legyen valaki, aki meggyőz: igenis jobban leszel!
Akkor most egy kicsit rólam:
14 éves lány vagyok, megnéztem a depresszió jeleit, 90%-uk igaz rám...ezek lassan egy éve tartanak...szüleimmel borzasztó a kapcsolatom, egyetlen felnőtt, akiben bízom, az a volt osztályfőnököm...leírtam neki mindent, hogy mik történtek velem mostanában, és hogy szerintem belecsöppentem a depresszióba...azt mondta, hogy próbáljak meg az igazgatóhelyettessel beszélgetni, hátha tud segíteni. El mondta neki nagyjából a levelem lényegét, de Ő csak olyanokat mondott nekem, hogyha kilépnék az önsajnálatból, akkor nem lenne semmi bajom, és hogy én anyát akarom követni (mert hogy Ő is depressziós)...nagyon mélyen megbántott ezzel a két szólással...illetve tanácsokat osztogatott, hogy sportoljak és akkor jobb kedvem lesz, nevessek többet stb...Egész nap sírtam az iskolában év elején, ezért az osztálytársaim kinéztek, kibeszéltek ez a dolog miatt...
Szeretnék elmenni egy pszichológushoz, de ahhoz "kellenek" a szüleim is, de Őket ki akarom hagyni ebből az egészből...de sajnos nem lehet így írni fogok egy oldalra, hátha tudnak tanácsot adni vagy valami ilyesmi...
Köszönöm mindenkinek a válaszát, és sok sikert kívánok mindenkinek, és jobb életet is! (:
Ja, és igen, tapasztaltam is, ill. láttam is anyám révén, hogy sokan hisztinek kezelik ezt a dolgot, beleértve a "nagyon segítőkész" családomat is...
Kedves Kérdező,
Az emberek jelentős része azért ítéli el a pszichológiai problémákat, mert részben teljesen tájékozatlan, más részben pedig azt hiszi, hogy vele sohasem történhetnek meg ezek a bajok. Azt hiszik, ha elbagatelizálják ezeket a betegségeket és leértékelik, "hisztisnek" minősítik a depressziós betegeket, akkor ők valahogy védettséget szereznek ez ellen. Sajnos a mai magyar pszichológiai kultúra nagyon mélyen van. Rengeteg az előítélet és nagyon sok a tudatlan, tájékozatlan ember.
Nagyon sajnálom azt, ami az igazgatónál ért, nem a te hibád!
Amit tenni tudsz: ha van az iskolában iskolapszichológus, akkor haladéktalanul felkeresed. Nyár lévén ez ugye nem lehetséges, tehát ha rosszul érzed magad, fel kell keresned a gyermekpszichiátriát valamelyik gyermekkórházban. Itt dolgoznak gyermekpszichológusok is. Pesten pl. Heim Pál. Nem kell cikinek érezned, majd meglátod, hogy mennyi, hasonló problémával küszködő fiatal van ott. Itt időpontot kell kérni, és majd be kell járnod beszélgetésekre. A szüleidet sajnos nem igazán lehet kihagyni a dologból, mert fiatalkorú vagy még. Az megoldás, hogy te befáradsz személyesen és ott a kollegák felhívják a szüleidet és beszélnek velük. Írtad, hogy anyud depressziós. Ennek a hajlama sajnos bizonyos százalékban öröklődik. Persze ez még nem jelenti azt, hogy neked az van! Ezt majd a vizsgálatok után fogják megmondani. Óriási előny, hogy fiatal vagy még, fejlődésben a buksid, tehát sokkal könnyebb segíteni még, mint a felnőtteknek. Nagyon okos voltál, hogy szóltál, hogy nem vagy jól. De tényleg muszáj eljutnod szakemberhez. A depresszió és a hangulati tünetek nem játék. Ezt a szüleidnek is meg kell érteniük. Ha jelzed nekik, hogy szükséged van pszichológusra, akkor biztosan nem fognak tőle eltiltani. Ha mégis eltiltanának, akkor is van megoldás. Kérlek jelezd!
Pszichológus
Az iskolánkban sajnos nincs pszichológus. Beszéltem az iskolában a gyermekvédelmi felelőssel, aki egyben az egyik tanárom is. Ő, az osztályfőnököm és az igazgatóhelyettes azt mondták, hogy próbáljam meg a családterápiát, hátha segítene a szüleimmel való kapcsolatban. Én ettől félek, nem tudom miért, de ezt nem merem megtenni! Úgyhogy ez a megoldás el lett tolva...A szüleim biztos nem tiltanának el a pszichológustól, de nem merem ezt a témát felhozni! Nem tudom miért, de nem akarom! De egyben jól esne beszélni egy pszichológussal...szóval nem tudom hogy vegyem rá magamat hogy beszéljek velük...
Köszönöm a választ!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!