Hogy lehetne legyőzni az szorongással társult hipochondriát?
Gyerek korom óta tart. Akkor attól rettegtem sokáig, hogy vakbelem lesz, AIDS-es leszek (röhej), most felnőtt koromban minden egyes alkalommal azt hiszem, hogy halálos beteg vagyok.
Hiába hibátlan a vérképem, egyszerűen nem telik el nap, hogy ne gondolnék többször is arra, hogy meddig fogok élni és mikor leszek halálos beteg.
Tudom, hogy nem szabadna erre gondolnom, mert még be is vonzhatom, de szinte rutinszerűen beugranak ilyen dolgok szinte óránként.
Tudom, hogy ez nem segít, de velem ugyan ez van, habár én még nem vagyok felnőtt, de ugyan úgy a legjobban a vakbéltől félek: ha kicsit is elkezd fájni a hasam, akkor rögtön erre gondolok, és folyamat pörgetem magam... Bár én az aidstől még nem félek, mert nem élek szexuális életet, a különböző daganatos betegségtől viszont annál inkább: ha bármi tünetet észlelek magamon, rögtön utánanézek, és ha valamelyik tünet illik rám már temetem is magam.
Tehát nem vagy egyedül, ha ez megnyugtat. Próbáld meg magad minél többször lekötni, társaságban lenni, sportolni, engem pl a suliban lekötnek és olyankor kevésbé figyelek ezekre, rendszerint itthon kapnak el a gondolataim.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!