Hogyan változtassak? (Lent)
Sziasztok!
Sokat gondolkodtam azon, kiírjam-e ezt gyk-ra, de sokféle ember van az oldalon, biztos lesz, aki tud valami hasznosat mondani.:)
Szóval az utóbbi években, főleg az utóbbi 3 évben eléggé elizoláltam magam mindenkitől, nem járok sehová, sőt még az utcára sem nagyon szeretek kimenni ha nem muszáj, nehogy összefussak valakivel. Mindig szorongok, meg ilyenek. Főleg azért, mert nem vagyok magammal megelégedve és úgy érzem, nagyon nehéz.
Hogyan tudnám ezt legyőzni? Magabiztosabb lenni és eljárni ide-oda, anélkül, hogy rossz közérzetem lenne.:\ Ismerkedni is nehezen tudok, pl. el sem tudnom képzelni, hogy valaha kapcsolatban legyek. Legalábbis a közeljövőben, mert mindig úgy érzeném, nem vagyok elég jó.
Először is megértelek és tudd, hogy nem vagy egyedül a problémával.
A legfontosabb lépés, hogy állj oda a tükör elé és mondd el minden egyes nap, hogy "Szeretem, és elfogadom magamat olyannak amilyen vagyok!" Nehez fog menni, de akkor is csináld. Nézz a saját szemedbe. Sokszor!!! Keress a neten, a youtube-on olyan videokat, amik pozitív megerősítéseket tartalmaznak. Javaslom neked Szabó Péter motivációs tréner youtube-ra feltötltött pozitív, inspiráló előadásait, 2-3 perces üzeneteit. Keress rá a youtube-on a Plüssfotel youtube videokra, amik pánikról és szorongásról, önelfogadásról szólnak. Javaslom a Bach virágterápiás cseppeket is!
A Google a barátod. Akard megoldani!
Én bicajozni szoktam, és úszásedzésre járok. Sajna egyik sem egy társasági dolog.
Egyetemen próbáltam barátkozni, de nem illettem össze senkivel, mint ahogy a régi haverok se jöttek be, sem az amikor rajtuk keresztül próbáltam ismerkedni, sem a különféle szabadkredites sportos dolgok. Ezt nagyon sajnálom, mert sokat próbálkoztam, de haveri-érdekkapcsolati szintnél nem lehet feljebb jutni egyetemen. Interneten találtam igazándiból közös érdeklődésűeket.
És suli mellett gyakran dolgozom is, váltogatom a diákmunkákat, hogy minél többször kerüljek ismeretlen szituba, új emberek közé. Ez megedz rendesen. Így 20. hely után már első nap sem úgy indítok, hogy fosok-hányingerem van a szorongástól. Persze még mindig sehol sem vagyok egy normális emberhez képest. Nem tudok nyitni az emberek felé, leblokkolok. A munkát el tudom végezni, aminekbörülök, de társalgás még nem megy igazán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!