Attól tartok a párom aszociális v szociális fóbiás. Mit tehetek? Nem hajlandó emberek közé menni!

párom is ilyen...első 1-2 évben még el-eljárogattunk,aztán én azthittem hogy hirtelen változott,de kiderült csak miattam erőltette meg magát,amugy mindigis leginkább ágyban párnák között,4 fal között érezte jol magát...

pár év alatt eljutottunk arra a szintre,hogy mivel bennem végre megbizik,a felszines barátságait eltüntette maga körül,én vagyok neki és kész...szüleihez el-eljárogatunk nagynéha,enyémekhez csak egyedül megyek,hiába szeretnék őt,ő idegenkedik ettől,kismillio kifogást tud felsorolni miért ne lépjen ki a lakásból...

pszihológust javasolnék,de mi példánkból kiindulva nyakam rá,hogy az lesz a férjed első rekcioja,hogy nincs neki semmi baja,ne nyaggasd...

vagy megszokod,vagy...

23/N

már bocs, de most már fogadd el őt ilyennek, ha gyereket vállaltál be vele így, hogy tudtad milyen.

ha annyira nem voltál mellette boldog, akkor előbb kellett volna gondolkodni, ez a leghülyébb hozzáállás, hogy majd a gyerek megváltoztatja pff...

Ez nem szociális fóbia. A szociális fóbiás az nem TUD emberek közé menni. Amit te leírtál az arról szól, hogy nem AKAR.

Amúgy lehet, hogy itt a fórumon meg pont ő tett fel egy másik kérdést: párom nem tud nyugton megölni, folyton csavarogna...

"Ez áll a boldogságom útjába, mert én imádok társaságba járni és emberek közé, de ő nem és nem akar velem tartani."

El nem tudom képzelni, hogy áll ez a boldogságod útjába. Járj társaságba nélküle. Addig is egyedül hagyod, amiért ő hálás lesz. Annál boldogabb lesz, amikor megint együtt vagytok vele. Neked kell a változatosság és a társaság, neki meg kell az egyedüllét és a minél kevesebb társaság. Ez nem fóbia. A fóbia az, amikor valaki fél az emberektől. A férjednél nincs fóbia, egyszerűen más egyedüllét/társaság arány optimális számára, mint számodra. Számodra lehet, hogy furcsa, hogy ő nem szereti a társaságot és előnyben részesíti az egyedüllétet, az ő számára pedig pontosan ilyen furcsa az, hogy te mennyire szeretsz társaságba járni. Az meg nagyon ronda és buta hozzáállás, hogy "Ha valaki nem pont olyan mint én, az biztosan nem normélis".

Azért az okos nők észreveszik, hogy egy pasi csak miattuk kezd mosakodni, sétálni, köszönni.

Én nem hiszek abban, hogy egy terhesség alatt annyira megváltozik egy férj, ahogy itt le van írva.... nyilván előtte se lehetett nagy sétálós, meg társaságkedvelő. Ordít az a pasiknál, amikor a nő kedvéért csinál valamit, azért egy nő azt KELL, hogy tudja, hogy a férfi csak az ő hülyesége miatt táncol/sétál/mosogat és nem károg később, hogy "már nincs kedve mosogatni, ezekszerint előtte színlelt, amikor úgy láttam, hogy szeret".