Kiégés, kedvetlenség, depresszió, nihilizmus?
Előre kérem, hogy normális válaszok jöjjenek.
Igazából próbálom magamat kívülről szemlélni. Nem vagyok az a hisztis nyafogós, sżar az élet, szegény én stb, de mégis sok dologba azért nem kezdek bele, mert tudom, hogy milyen, tudom, hogy mennyi energiával milyen eredményt érek el stb. Legyen ez akár munkában, akár szabadidős programokban, akár a baráti, ismerősi körrel való kapcsolattartásban.
Nem szűnt meg a kapcsolatom a külvilággal és kifelé nem is látszom ilyen "világfájdalom"-nak, meg nem is érzem annak magamat. Inkább úgy mondnanám, hogy unok mindent és nincs kedvem sok dologba belemenni, mert előre látom az esélyeket és a végkifejleti lehetőségeket.
Volt hosszú kapcsolatom, voltam is szerelmes már, de az utóbbi években sok kötekedő, játszmázó nővel volt dolgom - nem vagyok erre kíváncsi.
Dolgoztam már sok helyen, kiismertem a munkahelyi milliők hangulatát, ismerem milyen minden nap bejárni és kis fizuért feláldozni a napjaimat - erre sem vagyok kíváncsi.
Vannak haverok, de velük is tudom milyen találkozni, semmi újat nem tudunk már mondani egymásnak - erre sem vagyok kíváncsi.
Tehát élek egy ilyen unott egykedvűségben. Anyagilag is rosszul, bár egy bizonyos szabadúszó jellegű életvitellel alapszinten megélek.
Lenne az a pénz, amiért odatenném magam, lenne az a kapcsolat amiért odatenném magam, lenne az az élethelyzet, amiben nagyon nagy életigenlő és életvidám lennék, de ez egyik sem ez a nagyon bekorlátozott mozgásterű életvitel.
És ezeket a korlátokat nem sikerült sajnos átlépni, nem vagyok motivált. De amúgy rosszkedvű sem, inkább olyan fásult és semmilyen.
Érzett-e ilyet más is? Ki tudott-e jönni belőle? Tud-e már újra lelkesedni? Stb stb.
válasza:Ilyenkor érdemes egy mélyebb értelmet keresni az életben, akár a valláson akár a spiritualizmuson keresztül.
Látszik hogy belefáradtál ebbe a szürke életbe, ebbe a mókuskerékbe, kezded látni hogy sokkal több az ember, mint a porhüvely.
Olvass személyiségfejlesztő könyveket, bibliai példabeszédeket, meditálj!
válasza:Sziasztok, köszönöm a valaszokat és a privát megkereséseket is. Aki azt írta, hogy én kizárólag anyagi javak felhalmozásában látom a boldogulást, őt kérem olvassa el mégegyszer a kifejtést. Nem kioktatásból meg flegmázásból írom, de kifejtettem, hogy az anyagi jellegű "problémák" csak igen igen kis szeletét jelentik a jelen fásult unott hangulatomnak. Ugyanis alapszinten elketyegek, tehát nem olyan alapvetőek az anyagi gondjaim, hogy konkrétan éheznem kelljen. Amúgy nem vagyok prűd és álságos. Anyagiak nélkül nem lehet létezni. Van különbség az evés ivás alvás típusú vegetálás és az ún élet között. Ez nem habzsidőzsit jelent, de mondjuk lásuuk be, hogy mindenhez kellenek az anyagiak. Persze sok dolgot megoldok gyalog meg biciklivel, de önmagában egy tiszta, tükörszerű, térszerű tudatért és kedves mosolyért nem tankolják meg az autót vagy adnak vonaljegyet. Stb.
Ez a nihil érzet túlmutat az anyagi dolgokon, az unalmas, már ezerszer megtapasztalt dolgok és a megunt emberek témája pl nem anyagi problematika. Vagy érzelmi kiégés, hogy azért nem keresek párkapcsolatot, mert nem vagyok kíváncsi a drámákra és játszmákra.
Persze, ha van gempa dögivel, akkor lehet kųŕvâhoz menni, aki szakmaiságból teljesíti a vágyaimat, vagy lehet élményeket venni, utazást, üzemanyagot stb. De ez csak egy szegmens. De ha megnézitek, nem ezekre reflektáltam. A kųrva nem helyettesíti a szerelmet, a sok pénzen megvendégelt ismerős nem helyettesíti az őszinte baráti lelki intimitást stb.
válasza:"Aki azt írta, hogy én kizárólag anyagi javak felhalmozásában látom a boldogulást"
"abban a tudatban vagy, hogy a boldogságot a javak halmaza alkotja"
Szerintem ez nem ugyan az! És ezért nem láthatod a boldogságot amit minden gyermek megörököl, minden gyermekben megvan. Csak neveltetése teszi sivárrá a dolgait.
Azért nem láthatod a boldogságot, mert azért gürizel, hogy tudjál tankolni, vagy vonatjegyet venni!
Ha a segítő szándékot ilyen egyszerűen ellököd magadtól, akkor megérdemled, hogy boldogtalanságban fejezd be az életed!
válasza: válasza:Szerintem a nihilizmus egy világnézet és gondolati rendszer, míg az örömre való képtelenség, az érdektelenség, motiválatlanság, értelmetlenség-érzés a depresszió egy fajtája. A kettő nem feltétlen ugyanaz és nem feltétlen jár együtt. Sok nihilista remekül elvan az életével annak ellenére, hogy végső soron minden értelmetlennek gondol. Pl a materialista gondolkodású emberek gyakorlatilag mind nihilisták, hiszen semmilyen felsőbb értelemben nem hisznek,mégsem ül mindegyik tétlenül, várva a halált. És rengeteg olyan vallásos, transzcendensben hívő eüber van, aki meg nem tud mit kezdeni a létezésével.
Egyetértek az előttem szólóval tehát, az érzés szintjén jelentkező nihilizmus nem más, mint a depresszió, aminek nem biztos, hogy szoros köze van a világnézethez, bár nyilván az ronthat-javíthat rajta.
De ezen kívül ezer oka lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!