Mi lehet a bajom? Nem tudom mit tegyek

Úgy érzem, és tudom is hogy nincs minden rendben velem. Mondhatni semmi. 3, lassan 4 éve kezdődött az egész. 6.os koromban borzalmasan magam alá kerültem de semmilyen trauma vagy ezt kiváltó hatás nem történt velem/ a környezetemben. Annyira befordultam hogy vagdostam magam. Ez az időszak körülbelül 2 évig tartott. 8.-ra rájöttem, hogy semmi értelme bántanom magam, úgysem lesz jobb tőle semmi. Ebben az évben viszont bulimiás lettem ami még manapság is néha visszajön az életembe. Most gimnáziumba járok es voltam is pszichologusnál aki megállapította, hogy az ég világon semmi bajom. Viszont úgy érzem hogy kezd minden kicsúszni a kezeim közül. Nem érzek semmit, fásult vagyok. Nem tudom kontrollálni az érzéseimet: van hogy a végig sírom az utat a suliba menet, de van amikor egy árva könny sem tud kiszökni a szememen. Egyre többeg foglalkoztat az öngyilkosság gondolata. Már mindent tökéletesen ki is terveltem. Párszor ( nem öngyilkossági célzattal) vettem be egyszerre nyugtatot es alkoholt de nem tortent semmi. Közömbös vagyok mindenhez és mindenkihez. Senkit sem érzek magamhoz közel. Az egész életemet a közöny uralja. Semmi nem tesz boldoggá, semmi nem motivál. Képtelen vagyok koncentrálni. Belefáradtam mindenbe. Ilyenkor mi a teendő? Mert néha úgy érzem hogy egy hajszál válszt el egy egy végzetes döntéstől.