Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Nincs más út, mint az öngyilko...

Nincs más út, mint az öngyilkosság?

Figyelt kérdés
Az a bajom, hogy kényszerbeteg vagyok, a cselekvések is megvannak, de az igazi gond a gondolatokkal vannak, bebeszélek magamnak mindent. Én nem tudok így élni, főleg hogy egyik jön a másik után, ráadásul valahol ez hipochandria és tény, hogy az ilyen ember betud magának beszélni dolgokat, ami aztán még tünettel is jár, mint pl. aki a terhességet képzeli be magának. Na én ugyanez vagyok csak férfiként, tehát terhesség még nem volt :D de volt már mindenféle f******. Nem írom le hogy mik voltak, de azok a dolgok amelyektől a legjobban tartottam mindig is, hogy olyanná válok, vagy olyat csinálok, amitől alapból undorodtam, ha ezeket ténylegesen végérvényesen bebeszéltem magamnak, akkor inkább meghalok ez van. Ja és még valami amit meg szeretek, akiket szeretek, vagy szeretnék, ott meg annyira vágyom rá, hogy az ellentettjét érem el (mint amikor nagyon szerelmes akarsz lenni és azért nem megy), végem van szerintem.
2018. márc. 26. 00:31
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
És aztán miért nem látogatod meg azt a doktornénit/bácsit, aki az ilyen "betegségekért" felelős, nevén nevezve pszichológus.
2018. márc. 26. 00:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 A kérdező kommentje:
Mert az ember úgy van vele, hogy megoldja maga, csak amikor látszik hogy lehetetlen akkor gond van. Már én is gondolkodom a pszichológuson, de mégis mit tudna segíteni, nálam jobban nem ismerheti ezt a betegséget (kivéve ha ő is az, vagy volt), talán a gyógyszerek segíthetnének, de az meg még jobban tönkretenne attól tartok.
2018. márc. 26. 00:42
 3/13 A kérdező kommentje:
Az idézőjeles betegségre meg annyit, hogy csak egy nap lennél a helyemben, csak egy napot, rögtön nem idézőjelbe raknád.
2018. márc. 26. 00:44
 4/13 anonim ***** válasza:

Első vagyok, és az aki szex nélkül is terhességet képzel be magának.

Na szóval, szerinted mégis mi a bűbánatos hónaljmankós isten fa****ak találták ki a pszichológus, ha nem arra hogy minden lelkibeteg, debil, érzelmi roncs, "úgysem tud rajtam segíteni", típusú embernek segítséget nyújtson?

HM?

A halál végleges barátom, az életben viszont még tudsz változtatni azon hogy jobb legyen. Csak ahhoz tenni is kell valamit, nem csak beszélni róla.

Menj orvoshoz, és ne az öngyilkosságon filozofálj.

2018. márc. 26. 00:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 A kérdező kommentje:
Tudod van az embernek egy tűrőképességi határ, én már majdnem átléptem rajta, igazából rosszul tettem fel a kérdést, a betegségről való tapasztalatokat, megoldásokat várok. A pszichomókusnak is eljön lassan az ideje, de előbb itt várok véleményeket. A halál pedig jelenleg megváltásnak tűnik, de azért próbálok még lehetőséget adni az életnek.
2018. márc. 26. 00:56
 6/13 anonim ***** válasza:
100%

Az OCD-nek több típusa is létezik, az egyiknél csak kényszercselekedetek vannak, a másiknál kényszergondolatok is, amik kiváltják tulajdonképpen a cselekedeteket. Ezek a gondolatok irracionálisak (pl. valaki fél, hogy egy szerettével rossz dolog fog történni, vagy hogy ő maga fog rosszat tenni valakivel), és ilyen "varázslatos módon" az lesz erre az ellenszer, ha megcsinál valamilyen cselekedetet (pl. sorbarendezi a könyveit, akár többször is egymás után, vagy letisztogat valamit, amit amúgy már aznap ötször letisztított...) Szóval a cselekedetek tulajdonképpen a gondolatok közömbösítésére, hatástalanítására vannak.

Ritkább esetben nincsenek ilyen hülye gondolatok, csak bizonyos értelmetlen cselekvések (pl. egy ismimnek a páratlan számú kézmosás, páratlan számú korty víz ivása volt többek között).

A leírásod alapján te is ilyen lehetsz, mivel amiket leírtál gondolatokat, azok nem a tipikus kényszergondolatok, hanem "szimplán" hipochondria.

Az ismerősömnek többféle gyógyszert is írtak már fel, de egyik sem vált be. Augusztus óta csak vitaminokat és ásványi anyagokat szed (a legfontosabbak: magnézium, B-vitamin komplex, Omega3), és köszöni szépen, azóta fokozatosan javul, már egy csomó hülyeséget abbahagyott. Szóval szerintem próbáld ki te is, nagy adagokban, hátha... Ha egy-két hónap alatt semmi, akkor felkereshetsz egy szakembert; ha Pesten vagy az agglomerációban élsz, akkor javaslom a Honvéd kórházban a "kényszerrendelést", kell időpontot kérni, egy jó fél órát elbeszélget veled egy doki, aztán megmondja, hogy ambuláns kezelést vagy három hetes befekvőset javasol inkább, mindkettőn rendes terápiás foglalkozásokra van lehetőség, nem csak bogyókkal tömik tele a betegeket.

Lehet, hogy a hipochondriáddal is tudnak kezdeni valamit.

2018. márc. 26. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 A kérdező kommentje:
Van olyan is amit leírtál, nekem is ez volt ha nem csinálok ezt azt, ennyiszer meg annyiszor, akkor baja lesz a szüleimnek, vagy az ismerőseimnek, vagy bárkinek, valami rossz fog történni, de ez alább hagyott. Rugalmasan ahogy tartja kedve rám jönnek ilyen gondolatok, hogy most ezt, vagy azt csináljam, de már nem okoz olyan szorongást, mint régebben. De nekem vannak kényszergondolataim is, az mindennél rosszabb, igazából nem is tudom szétválasztani a hipochandriától, ugyanaz szerintem a kettő, vagy egyik jön a másikból.
2018. márc. 26. 01:06
 8/13 anonim ***** válasza:

Kiegészítés, mert látom, közben írtál: az ismerősömnek is voltak ilyen időszakai, amikor azt mondta, lehet, hogy jobb lenne meghalni, mint ezzel a sok kényszerrel együtt élni. (Mellette még szorongós is volt ráadásul, plusz kicsit depis is, meg lobbanékony...) Az utolsó ilyen kiakadása akkor volt, amikor egymás után 70-szer mosott kezet. :(

Nem csodálom egyébként, ha ilyen helyzetben valaki kétségbe van esve. Pláne, hogy az OCD-sek abban (is) különböznek a többi mentális betegtől, hogy nagyon is tisztában vannak vele, hogy hülyeség, amit csinálnak. És mégis csinálják. Na, ez a kényszer.

2018. márc. 26. 01:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Okay, olvastam az utolsót is.

Akkor próbáld ki a leírt bogyókat.

Aztán ha nem jön be, akkor Honvéd kórház.

Sok szerencsét. :)

2018. márc. 26. 01:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 A kérdező kommentje:
De valahol a cselekvéseket maga a kényszeres is teljesen hülyeségnek gondolja, irreálisnak, csak bűntudata van, ha nem csinálja meg, mi van ha mégis amiatt lesz a baj, no de a kényszergondolat az olyan alattomos, hogy már a végén elhiszi az ember és nincs is rá gyógyírként valami rituálé, esküszöm vissza sírom amikor még volt... A szorongás, depresszió meg egyértelmű, hogy a betegség mellé jár, vagy talán fordítva.
2018. márc. 26. 01:14
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!