Mentális beteg leszek?
Most beszélek erről teljes egészében először.
22 éves vagyok, egyedül élek (vagyis két kiskorúval).
Egyszerűen rettegek attól, hogy valaki betör hozzánk. Nem bírom, hogy ne lássam a bejáratiajtót, utálom a hangzavart és kiborulok, ha rámcsukják az ajtót. elhúzzák a függönyt, ami a szoba és az előszoba között van. Pánikolok vagy nem tudom, mi a jó szó rá.
Ha hazaérek (egyedül), akkor muszáj benéznem mindenhova, hogy nincs-e ott senki. Ha valakivel együtt jövök, akkor is, bár akkor nem csinálom (annyira) feltűnően. Ma becsengetett a villanyóra szerelő. Összerándult a gyomrom a csengő hallatán és az első gondolatom az volt, hogy nem nyitom ki. A második, hogy ha nem nyitom ki, akkor mi lesz, ha mindenáron be akar jönni? Egyébként nem tudtam, hogy villanyóra csere lesz, nem számítottam rá.
Aztán...éjjel felébredek egy csomószor, napközben ha elalszom (csakis ajtóra nézve tudok elaludni) 5-10 percre, abban a pár percben szörnyű álmaim vannak (megölnek, meg akarnak ölni)... Nem nézek tévét, ez nem játszhat közre. Este, a sötétben is félek, rettegek. Villanynál alszom.
Előfordult, hogy kiborultam annyira, hogy a saját hajamat kezdtem el cibálni...Muszáj volt vakarnom magam, de nem viszketett. Nem is tudom elmagyarázni.
Több ember között lenni is van időszak, mikor ijesztő, kiborító. Sötétben utcára nagyon indokolt esetben (munkába menet) megyek csak, akkor is rohanok a célomig. Minden egyes zaj megrémít.
Beteg vagyok?
Nem érzem magam annak, de hónapokkal ezelőtt azt mondta egy kedves ismerősöm. hogy beteges, hogy 3 emeletnyi magasban, 4 ajtót bezárva (akkor máshol laktam) is rettegek, pedig ő csak a tőredékét hallotta a dolognak.
És egy beszélgetés tegnap este ráadásként végkép elgondolkodtatott.
De én tényleg nem érzem magam betegnek. Szerintem ez csak egy kis paranoiára való hajlam, ami a sok gyilkosság miatt nem alaptalan. Én is lehetek egy élvezetből ölő ember következő áldozata. Vagy kitudja... láthatok meg olyant, amit nem kellene.
Úgy érzem, nem érti meg senki, mit érzek. Akinek beszéltem róla egy picit is, az betegnek tartott vagy nevetett rajta és hülyének nevezett. Pedig most is ülök a szobában és egyszerűen nem bírom, hogy ne lássam az ajtót, muszáj úgy ülnöm, hogy lássam. Nem merek elmenni innen, mert akkor nem látnám.
Mégsem értik, meg csak azt hallom ne essek át a ló túloldalára.
szerintem kicsit több tévét kéne nézned. hozzá szoktatna. kisgyerekként néztem horrorokat és akciókat. akkor egy egy film után csak kutyával mertem wcre menni. mára már semmi nem ijeszt meg.
vagy rálátásod lesz arra hogy mennyi minden kamu és hogy képtelenség hogy megtörténjen, vagy egyszerüen csak ötleteket kapsz hogy ha már van olyan ami mégis meg tud történni mi lesz olyankor a teendő.
Igen, pont ezért jutottam oda, hogy emiatt aggódjak. A betegeknek úgytudom nincs betegségtudatuk többnyire. Nem lehetek biztos már magamban sem, így hátha más jobban átlátja, mi ez. Ha ez nem normális, beléjük nevelem akaratlanul és ezzel nagyon megnehezítem az életüket.
Annyira tudok uralkodni magamon, hogy előttük csak "jajj, hoppá, nem ide akartam bemenni..."-vel intézem el a helyek ellenőrzését, az ajtó kulcsrazárása nálunk rutin, az ellenőrzése megszokott és az szerintem nem baj. De jó sok ehhez kapcsolódó problémám van.
Itt csak egy ajtó van, a bejárati. A másik helyen volt 4! Azoknak mind zárva kellett lennie.
Sok jó, és rossz hírem is van. Azt majd te eldöntöd, hogy neked melyik melyik. Nem leszel mentális beteg, mert már az vagy. Szorongás, időnként pánik, némi paranoia, és kényszeresség. De ezekből ki lehet gyógyulni.
Rossz hír, hogy ha egy betörő be akar menni hozzátok, akkor be is fog, de ha nem akar, akkor még úgy sem fog, ha sarkig kinyitod az ajtót. Sokat tehetsz, ha riasztót szereltetsz be, és/vagy a rendőrséghez kötteted be a jelzést. Csökkenti a félelmet, ha önvédelmi sportba kezdel.
Amúgy meg pont a betörésnek, és a gyilkosságnak a legkisebb az esélye. Sokkal valószínűbb, hogy közlekedési, vagy háztartási balesetben, vagy betegség miatt találsz elhalálozni. Amúgy meg teljesen fölösleges rettegni emiatt. Lehet, hogy szorongva leélsz 100 évet, vagy tök nyugodt vagy, és holnap elüt egy busz. Lehet, hogy nem nyugtattalak meg, de ezek a dolgok így működnek.
Igazad van és tudom is, hogy ha nem nézek be, akkor is lehet ott valaki és ha benézek...akkor is lehet ott valaki. Azt is tudom, hogy hiába nézem az ajtót, akkor is be tud jönni valaki...de megnyugtat, hogy látom, hogy nem jön be senki.
Annyira jólesne, ha tudnék erről beszélni, de közben annyira félek, hogy nem értik meg, hülyének néznek.
Igyekszem tudatos lenni amúgy, legyűrni a dolgot, de nem megy.
Egyszerűen muszáj látnom az ajtót, ellenőriznem, hogy zárva van-e és muszáj, hogy ne érezzem magam elzárva a bejárati ajtótól. Nekek ez nagyon fontos. És szörnyű itthon lennem egyedül. Ilyenkor állandóan aludnék, de nem merek. Egy kis zaj is sok nekem... Meg ez a villanyórás... Utálok itthon lenni egyedül!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!