Honnan merítsek erőt?

Sziasztok!

Sokszor írtam már ki ezzel kapcsolatban kérdéseket, ugyanis (én) szociális fóbiás vagyok, ami azt jelenti, hogy minden társas helyzetben nagyon szorongok. Ez fokozott verejtékezéssel, szívdobogással, szájkiszáradással jár, amik amúgy sem kellemes tünetek, ráadásul a fokozott izzadás miatt, szerintem nincsen túl kellemes szagom sem, bár használok stifteket, deókat, mindenfélét, hogy ezt elkendőzzem. (természetesen a fürdés az ALAP!!!) A közelemben az emberek általában fogdosni szokták az orrukat és nézegetik, hogy leizzadtak-e. Emiatt nagyon szégyellem magam. Lány vagyok, 22 éves, egyetemista. Ez az érzés, hogy én miért vagyok másabb mint a többiek, miért nem tudok én is jó illatú lenni, már annyira hatalmába kerített, hogy egyszerűen az utóbbi időben képtelen vagyok elmenni bárhová.

Mindig az jut eszembe, mielőtt kimennék a házból, hogy minek töröd magad, úgyis azzal az izzadságszagú lánnyal fognak azonosítani és ki fognak röhögni téged. Egyszerűen látják rajtam, hogy valami nem oké és nem is akarnak barátkozni velem.

Azt érzem, hogy teljesen kiüresedtem.

Eddig próbáltam gondolkodni, hogy mi lehet a megoldás, honnan merítsek erőt, de nem találtam semmit.

Tudom, hogy nem vagyok egy hülye ember, gimiben végig jeles tanuló voltam, de ez a szocializálódás, egyetemre bejárás teljesen ki tud készíteni. Nem akarok kudarcot vallani, ugyanakkor, ha ott ülök órán végigfeszkózom az egészet, ráadásul el kell viselnem, hogy mások megszólnak, hogy büdös vagyok.

ÉS mielőtt szóba jönne a pszichiáter... köszönöm, nem kell, hogy leszedáljanak. Apám vert kiskoromban és a mai napig is terrorizál, habár már nem testileg, de lelkileg... szavakkal. Amikor megtudta, hogy milyen betegségem van, az volt az első dolga, hogy egy családi vacsorán, elmondja az ismerőseinknek, hogy viselkedési zavaraim vannak...

Innentől kezdve szerintem nem kell, hogy magyarázzam a dolgokat... se a szüleimre, se a környezetemre, senkire se tudok támaszkodni. Egyedül maradtam. És habár minden erőmmel azon vagyok, hogy leküzdjem ezt a szart, egyre jobban elmerülök benne.