Nagyon el vagyok keseredve mit tegyek? Miből merítsek erőt?
Nem egy hisztis kamasznak akarok tünni.És nem az a célom hogy itt sajnáltassam magam.Csak a véleményetekre lennék kiváncsi.
Remélem jó kategóriába raktam ki a kérdést.
Ezek azok a dolgok amiért ki vagyok borulva:
1.A szüleim nagyon durván összevesztek tegnap este.Valószinűleg elvàlnak.Tudom hogy jobb lesz így mindenkinek de akkor is nagyon rossz.
2.Rendszeresen tanulok ,megírom a házikat mégis úgy érzem nem érek el akkora sikereket mint amit elvárok magamtól.
3.Egészségügyi okok miatt az orvos diétára ítélt és egy hónap alatt le kéne fogynom legalább 1 kilót.De nem tudom abbahagyni a mértéktelen zabálást.
Nem sportolok semmit.
Egy kétségbeesett 14 éves lány.😔
Zabálás:
Nekem ez kb. hobbim volt egy időben, és néha visszaesek, de két dolog segít, mikor ilyet érzek:
1) Lefoglalom magam valamivel ami érdekel. Vagy beadandót írok.
2) 5 perc futás. Ettől egyrészt jó kedvem lesz, másrészt utána egy ideig nincs kedvem enni. Az általános közérzetemet is javítja, ha naponta-kétnaponta csinálom.
Egy ideig szobán belül futkostam, mert nagy üres szobám volt, van puha-gumi talpú cipőm hozzá, és amúgy a reggeli kávéról akartam úgy leszokni, hogy inkább futok egy kicsit fel-alá hogy felébredjek. És még fülhallgató sem kell, hogy zenét hallgassak közben.
Nekem bevált. Bár szép időben kint is jól esik futni.
Elvárások magammal szemben:
Én se vagyok soha elégedett magammal, de általában elég elérhetetlen a saját minimum elvárásom. Olyasmire gondolj, hogy bármit csinálok, ha nem néz ki úgy minimum, mint egy profi munka, akkor nekem nem tetszik. Emiatt elég rossz élmény bármit gyakorolni.
A kis célok, meg részeredmények iránt meg nehéz érdeklődni.
Ez ellen úgy próbálok tenni, hogy aktívan próbálom nem értékelni az eredményt. Mikor az jut eszembe, hogy már megint egy rakás ***-t sikerült csinálnom, akkor emlékeztetem magam, hogy a *** is jobb a semminél.
És ha már csináltam valamit, jár érte egy vállonveregetés magamnak, hogy végre nem csak a semmit tudom felmutatni.
Sikerek:
Mások néha úgy érzik, hogy én elértem valamit, de én ezeket nem szoktam sikernek érezni. Viszont amit én találok ki magamnak, és meg is csinálom, az határozottan sikerélményt okoz, és másokat általában egyáltalán nem érdekel.
Általában az ad erőt, mikor van egy elképzelésem, hogy hogyan akarom élni az életem, és kitalálom, mit kell ahhoz tennem, hogy elérjem. Ehhez csak konstruktív ötleteket fogadok el magamtól.
Másik ami motivál: amikor valamiből nagyon elegem van. Pl. nemrég úgy éreztem, már megint kezdem feladni a mindent. Ez sajnos szokásom, de már annyira utálom ezt az érzést hogy picit elküldtem magamat melegebb éghajlatra, és nekiálltam újra annak, amit majdnem feladtam.
Harmadrészt:
Sikerélményt és boldogságot adó hobbik. Mert nevetni jó dolog és nehéz lenne nélküle.
Pl. mikor hosszas szenvedés után végre elkezd működni kézírás-felismerő programod, az egy örömujjongást azért kivált belőlem :D
(Lány)
Az is erőt ad, ha a bajaidat megpróbálod pozitívan felfogni.
Néha a jobban sikerült gondolatokat fel is írom egy füzetbe. Elég vicces ezeket visszaolvasni :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!