Ilyen esetben kell valamit tenni?
Lehet, hogy nem a legjobb kategóriába soroltam a kérdésemet, sajnálom.
Az a helyzet, hogy 13 éves lány vagyok, nemsokára 14. Gyakran írok történeteket, vagy forgatókönyveket, csakis a saját szórakozásomra. Mindig az van, hogy az általam létrehozott történetekben (egyes szám első személyben írok)sokkal jobban kezdtem magam érezni, mint a való világban. Ha valami a való életben rosszul sikerül, akkor mindig azzal vigasztaló magam, hogy a történeteimben minden jól fog sikerülni. Lassan odáig jutok, hogy a történeteimben szereplő emberek, események, helyszínek sokkal fontosabbak számomra, mint azok, akik a való életben körülvesznek.
Képes vagyok beleszeretni abba a nem létező emberbe, akit én alkottam meg.
Ez már beteges, vagy még belefér?
Az értelmes válaszokat előre is köszönöm!
Gondolom érzelmileg.
Mikor csak lehet elszívják az energiáját és nem hagyják érvényesülni.. Bár mindenki magából indul ki.
E mellett érdekelne engem is egy konkrét példa, hogy mit értesz kihasználás által.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!