Miért nem tudom magam elfogadni?

Ez az egész önértékelési zavar kb 2 éve kezdődött. Akárhányszor ki megyek az utcára, úgy érzem mindenki engem néz, és rólam beszél (negatív értelemben). Természetesen csak akkor érzem ezt amikor egyedül vagyok. Mikor valaki van mellettem, barát, családtag, vagy ismerős, akkor ez az egész nem érdekel, és teljesen figyelmen kívül hagyok minden ilyen zavaró tényezőt.

De sajnos egyre jobban érzem, hogy kezd úrra lenni rajtam. Ha ki megyek az utcára, vagy iskolába megyek, vagy akárhova, mindig veszek fel legalább egy pulóvert az ing alá. Hiába van 30 fok, ugyan úgy fel veszem a pulóvert még ha folyik rólam a viz akkor is, csak lássanak normális testalkatúnak. 178cm 67kg vagyok, de úgy érzem mindneki engem néz, hogy milyen sovány vagyok. Egyszerűen nem tudom nem figyelembe venni ezt.

Akárhányszor rám ír egy barát hogy találkozzunk, mindig keresem a kifogásokat, mert túl nagy feladatnak érzem, hogy megfeleljek az elvárásaiknak, holott nagyon jól tudom, ők elfogadnak olyannak amilyen vagyok. De valahogy nem hagy nyugodni a tudat, azt érzem nem vagyok elég jó hozzájuk.

Könnyen fel tudom magam idegesíteni a legkisebb dolgokon is, amit mások észre sem vesznek. Könnyen meg tudnak bántani az emberek, és a legapróbb negatív vélemény is mély sebet tud okozni bennem, ami könnyen meg tud siratni.

Nem tudom mit lehetne tenni, de nagyon jól tudom ennek hosszútávon nem lesz pozitív következménye. Sokszor gondolok a magányra, hogy van e értelme az ittlétemnek egyáltalán. Vannak céljaim, de úgyerzem ez a probléma egyszerűen felülkerekedik rajtam.

Mit lehetne tenni illetve mit tanácsoltok? 19/F