Nem tudom elfogadni magam. Mivel tudnám enyhíteni a problémát?

Nem is tudom, hogy kezdjek bele. Utálom a testem. Az iskolában sokszor ki sem mozdulok a teremből, mert azt akarom, hogy ne lásson senki. Túl vékony vagyok, mellem épphogy valami van, az arcom is szörnyű, nem egyformán szimetrokus mindkét oldala. Nem tudok jó dolgot felsorolni magamon. A hajamat is utalom. Nincs semmi formaja csak egy göndör szénakazal.

Probáltam tobbször túllendülni de nem megy. Random előjön a sírás belőlem itthon és akkor csak zenét hallgatok. Az iskolában persze eljátszom, hogy minden rendben.

Folyamatosan fáradt vagyok, igy megjobban hat rám minden inger.

Örulten sokat tudnék írni, mennyi minden kapcsolódik még ehhez a problémámhoz, de a lényeg szerintem levehető.

Valaki aki hasonló helyzetben van, és esetleg segített neki valamilyen módszer?

16/L