Csúnyának és kövérnek érzem magam, pedig tudom, hogy nem vagyok az. Miért érzek így? Hogyan tudnám elfogadni magamat olyan, amilyen vagyok?
162 cm vagyok és 57-61 között mozog általában a súlyom. Erős csontozatom van, ezt örököltem a szüleimtől. Tudom, hogy nem vagyok elhízott, voltam orvosnál és ott is azt mondták, hogy egészséges vagyok, de időnként mégis kövérnek és csúnyának érzem magam. Amikor előjön bennem ez az érzés, elkezdek fogyózni, volt hogy 54-55 kg voltam, akkor mindenki azt mondta, hogy beesett az arcom és, hogy egyáltalán nem áll jól. Volt olyan, aki megkérdezte a szüleimet, hogy beteg vagyok-e. Nem tudom, hogy mit csináljak, van hogy belenézek a tükörbe és sírva fakadok, két órával később pedig újra belenézek és elégedett vagyok. Vannak időszakok, amikor jobb, van amikor rosszabb, de most úgy érzem, hogy teljesen felemészt ez az egész.
20/l
Ki a kedvenc íród? költőd? milyen kifejezésformát gyakorolsz? rajz? ének, zene? tánc, írás? fotó?
Ne hidd, hogy nem ide tartozókat írtam. Talán egy kicsit ez irányban mozdulj el- és ne emészd magad annyira a külsőségeken. Legyél csinos, ápolt, vonzó. Nem vagy kövér és biztos szép is vagy, minden 20 éves szép. Sajnos, elmúlik.. és akkor 40 évesen hiába gondolsz úgy vissza, hogy ha akkor tudtam volna.. Tudd most.
"És úgy éreztem, - s úgy is volt talán
Fölöttem a tejút azért ragyog,
Mert én nézem, és húszéves vagyok"
Tóth Árpád üzeni Neked.
A "testséma" képed hamis információt ad a tudattalanodból. Ki lehet javítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!