Most zártam le egy 13 hónapos terápiát. De még mindig
sokat gondolok rá, és nem tudom elfogadni, hogy vége.
Jobb lesz ez valaha, kiheverem ezt? Mit tegyek?
Érdemi válaszhoz ismerni kell:
1. Mi (volt) a betegséged?
2. Milyen terápiát kaptál?
3. Mi változott a terápiától?
4. Mi nem változott a terápiától?
Ezek nélkül csak egy jósnő válaszol/hat.
2013. jún. 2. 09:14
Hasznos számodra ez a válasz?
Hát ez érdekes.. Neked még szükséged lenne a terapeutádra, ő meg ilyet szólt, hogy "na, most lezárjuk a terápiát" erre hiába ellenkeztél, vége lett?
Elméletileg a páciens határozza meg, hogy ő mikor van "kész". Ha meg a problémád már elmúlt akkor sem egészséges, hogy ennyire kötődsz a szakemberhez.
2013. jún. 2. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 A kérdező kommentje:
Csak nem éreztem jól magam a bőrömben.Kiderült,hogy gyerekkori rossz élmények miatt rengeteg az elfojtás bennem,és a nem megfelelő szülő gyerek (főleg apa)kapcsolat miatt nagy bennem az indulat és érzelmi áttét amit a végén a pszichológusra vetítettem ki.Ez már nagyon erős volt bennem úgy érzem bele szerettem.Tudom kicsit furán hangzik de mindent tudni akartam róla, kicsit nyomoztam utána.Aztán éreztem én hogy ez nem természetes, mondta ő is de nem hittem neki.Azt gondoltam csak meg akar szabadulni tőlem.A végén már nem is érdekelt a problémám megoldása csak vele tudtam foglalkozni.Ezért határoztunk közösen a lezárás mellett,így nem tud nekem tovább segíteni de ajánl egy másik szakembert,de nem tudnám egy idegennel elölről kezdeni.Nagyon jó szakember sokat segített de itt megrekedtünk.Persze most,hogy vége rögtön eszembe jutnak dolgok amiket még meg kell vele beszéljek.
Hát ez "szép".:-/ Már az ő részéről, hiszen dolgozhatott volna az érzelmeiddel tovább, nem lett volna szabad ilyen könnyen feladnia. Elvégre nem lehettél olyan menthetetlen eset, ha te is tisztában voltál vele, hogy érzelmi áttét áldozata vagy.
Na meg ha együtt zárjátok le fokozatosan a terápiát, az ennyit ér, hogy még mindig az ő hatása alatt vagy?
Azért keress másik szakembert, ne ragadj ebbe a helyzetbe!
2013. jún. 2. 21:54
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Most pihentetem a dolgot egy kicsit,aztán majd meglátom. Nem akarok még egy ilyen helyzetet.Amúgy vannak órák amikor teljesen tisztán látom a dolgokat és tudom, hogy ennek így kell lennie. Máskor meg nem tudom, hogy fogok élni nélküle.A legkellemetlenebb a dologban,hogy férjnél vagyok két gyerekkel és sokszor nem tudom elmondani mi a bajom.Csak elvagyok a gondolataimmal abban a másik világban amit ez okozott bennem. Remélem érthető amit írtam. Köszönöm akik kívülállóként talán reálisabban hozzá szólnak az esetemhez.Már ez is segítség. Azt hiszem írok egy blogot. erről az egészről.
Légyszi majd írd meg a blog oldal címét, kíváncsi vagyok!
Elhiszem, hogy nehéz a pszichológus munkája, de egyelőre nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy 13 hónap után így föladja. Még az is oké, ha az elején eldől, hogy nem passzolnak a felek. De hogy ilyen "félbehagyott" állapotban hagyjon téged, ez elég inkorrekt.
2013. jún. 3. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 A kérdező kommentje:
legszívesebben tényleg nem is járnék többet. Mert végig idegesen mentem hozzá, hogy most beszélnem kell és minden szavamra és mozdulatomra figyelni fog.Persze sokszor megkönnyebbülve jöttem el,hogy sikerült beszélnem.Máskor meg annyira beszélhetnékem volt de nem volt aznapra időpontom. Néha írtam üzenetet mert ezt éreztem jónak. Persze mindig mondta, hogy majd személyesen megbeszéljük.Lehet elrontottam valamit előfordult,hogy annyira hirtelen tört rám egy érzés,hogy egyszerűen felugrottam és a nyakába borultam.Nem akarom hibáztatni mert biztos,hogy amit tett az a javulásomat szolgája.Csak hát még nem vagyok túl rajta. Majd szólok ha elkezdtem a blogot. Majd ha szabin leszek. Hamarosan.
Erre személyesen nem tért ki, hogy jobb szeretné, ha csak a személyes találkozásokra korlátozódjon a kommunikáció és maximum kritikus állapotban keresd fel soron kívül?
Bár ha azt mondod nem volt aznapra időpontod ez azt jelenti, hogy nem rendszeresen jártál, nem hetenként? Arra tippelek, hogy ez egy leterheltebb tb-s pszichológus volt, ha így "működött".
De olyan szempontból akkor is furcsállom a problémamegoldását, hogy akár az sms-ek, vagy a nyakba ugrás esetében, legalább következő alkalom elején komolyan el kellett volna beszélgetnie veled, hogy mik a határok és ez kinek az érdekében vannak. Ha nem volt egyértelmű visszajelzése, úgy nehéz eleget tenni.
2013. jún. 4. 06:59
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 A kérdező kommentje:
Most már kicsit rosszul érzem magam,hogy ilyeneket gondolsz róla.Ezt a dolgot én akartam, és magán rendelésre jártam hetente majd két hetente az én javaslatomra.Gondoltam fokozatosan szoktatom le maga róla.Amúgy mondta ő hogy amiket csinálok az egyszerűen tilos és szabálytalan, de nem tudtam mit csinálni egyszerűen nem érdekelt ezzel kapcsolatban miket mond.Úgy éreztem ha nem enged egy kicsit közelebb magához képtelen leszek neki elmondani a gondomat.Hát nem is értem magamat pedig annyira akartam hogy valakivel kibeszélhessem a dolgaimat.Hidd el hogy rendes ember és kiváló szakember csak én vagyok néha kezelhetetlen.Nem fogadom el a tanácsait utána meg kínlódok.Nem is tudom kicsit most össze vagyok zavarodva nem is tudom mit kéne tennem.A fejem is fáj folyton.Jó veled itt irkálni akár ki is vagy.Nekem az írás jobban megy mint a beszéd.Köszi, hogy figyelmet és időt szentelsz rám.
Valóban inkább a te pártodon állok, de igazad van, kevés információm a messzemenő következtetésekhez. Csak az írásod alapján olyan mintha "félbehagyott" volna, és még ha gyakorlatilag nem is erről van szó, még mindig annyira a hatása alatt vagy, amivel dolgozni kellene.
Legalább valamivel jobban vagy, mint mikor elkezdtél járni?
Ha van kedved, privátban is levelezhetünk erről!
2013. jún. 4. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: