Más is van aki retteg az idő múlásától? Utálja az életét, nem érti mért kellett megszületnie?

35 éves nő vagyok,se gyerekkorom,se fiatal korom nem volt.Anyám alkolista tipegős korom óta.Sosem voltam boldog,egy nagyon boldogtalan valaki vagyok.

Anyámék kiskamaszkoromba csak gondoltak egyet,másra hallgattak és a szép lakásunk eladták,suliból.kivettek és egy leélt,òsrégi családi házba vittek és vidéki suliba.Amióta itt élünk mintha valami átok lenne rajtunk.

Tök csúnya vagyok,szóval nem volt egy nap hogy ne tapostak volna el,ne gunyoltak volna.Probáltam harcolni de csak a külsőség számít.Nem elég hogy ronda vagyok,de még anyajegyes,meg szeplős is.Undorodok magamtól!Mit tettem hogy ilyen lettem?Mért bűntetett usten meg?Mit ártottam?

Sose foglalkoztak velem.Nem.lettem okos sem,vagy ügyes.

Volt hogy anyám 3 évig nem.dolgozott,csak részegen feküdt otthon,jó nagy rumlit hagyva otthon.Sokszor kajára se volt pénzünk,semmi boldogság,szeretett,remény!

Teljesen ki vagyok égve.Nem bírom elfogadni hogy ilyennek születtem,egy ronda,béna nulla vagyok!!!

Sose lesz jobb!!!

Kiborít hogy ilyen öreg vagyok,nem is élhettem.Meg hogy ilyen vagyok.

Elnézést a helyesírásért,de telefononról nehezen megy,gyakran féreütök.

Láttam más családokat,ahol apa,anya dolgozott,de a gyerekkel is foglalkoztak,szép otthonba nőttek fel,volt karácsonyuk,meg nyaruk is,szerető nagyszülő és ráadásul normálisan néztek ki,

Nekik mért járt mindez?

Én ezekre vágytam volna de nem.kaptam meg.Csupa anyajegy,meg szeplő,furcsa arc.De mért?

?

Mért nem.lehettem átlagos?

Csak a szégyen maradt nekem.

Mért szülnek gyereket nyomora,meg nem törödnek velük aztán?Minek kell nekik gyerek?.Sok gyerek majd csak a nem szöt ismeri.Ha tudják pocsék a genetikájuk mért szülbek gyereket?Hogy majd ő is szenvedjen?Hogy szégyenje,lássa ő másképp néz ki mint mások,ő kevesebb?

Mért?

Az a baj nem tudok túllépni rajta.

Hogyan tudnék?

Én már csak öregszem,amikor mások nosztalgiáznak nekem az jut eszembe,és itt a munkahelyen folyton ezt teszik,de jó neked,én volt hogy szinte éheztem,se karácsonyom,se tüzelönk nem volt.Csak a gúnyt ismertem.

Amint felnőtt leszel,dolgozol már csak egy munkás ember vagy.Dolgozol az éhbérrért.Külön menni sose tudok.Nekem a külön menni az hogy senkitől ne függjek,ne kelljen másokkal.osztoznom.

Albérlet nem megoldás,hisz talán lenne 1 szobád,de a konyhától,fürdőig osztoz egy idegennel.

Mivel okos nem vagyok,jó melóm se lesz.

Senki nem tud segíteni,mert amit akarok,amitól jobban érezném magam ahhoz meg kellene halnom és újraszületni.Hisz gyerek akarnék lenni,normális élettel,jó emlékekkel és normális külsővel,megtudni milyen ha szeretnek,ha nem vagy kevesebb mint mások

A külsőm meg az ami különösen boldogtalanná tesz.

Sajnos nem lehet segíteni mert lelkileg,érzelmileg megakadtam egy kisgyerek szintjén.

Mindig csak titkolom,elrejtem mit érzek,ki vagyok.

Hiába leszel felnőtt a felnőttség nem segít,sőt elvárja hogy elfogad hogy nulla vagy,hogy kevesebb vagy,elvárja hogy beletőrödj az életedbe,múltadba,a sok rosszba.Csak dolgoz.

S

Bocs a sok panaszért.De itthon lakom és minden hétvégén ami itthon megy mert anyu bepiál,a sok kosz amit csinál mindenkit kiidegel.

Van egy bátyám de ugyanilyen vesztes.Ugyan így kihatot és meghatározra őt is a múlt,a gének.

Sőt rosszabb mint én,mert én elnyomom mit érzek csak.ide írom ki,ő meg napi szinten panaszkodik.Ez sincs jó hatással rám