Képtelen vagyok elfogadni a múltam. Hogy lehet ilyen nyomorék valaki, hogy meg kellett műteni epekővel amikor egészségesen táplálkozott? 25N

Kérdező.Nem vagy egyszerű eset.A szövődménnyel sokkal nagyobb problémád van.Nem mennél ki a szabadba csak úgy,és üvöltenéd ki magadból,ezt a sok pitiáner f..ságot?Az,hogy majd megköszönd,hálát adj,az egy újabb fejezet,ha az előzőn túl leszel.

Szerintem te saját magadért nem akarsz élni. Más olyan személy akiért érdemes lenni meg nincs. Ennyi a problémád. Az meg más kérdés hogy milyen magasan hordod az orrod.

Nézd. Senki sem mondta, hogy helyes amit tettek, mert nem az. A beteg abban a helyzetben a megalázottság miatt sokszor nem mer segítséget kérni mert szégyelli a helyzetét, vagy a betegségét úgy éli meg, hogy nem bír még akkor egy pert is a nyakába venni. Rengeteg ápoló tévesztett szakmát. Mindenhol vannak jó és rossz emberek. Az egészségügyben is így van. Megértem hogy tehetetlen voltál akkor. Te meg értsd meg, hogy el kell ezt engedni. Arra, hogy egy ápolónak mit jelent az empátia te nem vagy hatással. Ebbe pedig bele fogsz őrülni. Én is éltem abban hónapokig hogy feljelentem mindet, de valjuk be ennyi idő utan semmi értelme. Rohangálnék hónapokig és a végén fizethetném a perköltséget. Elfogadtam, hogy ez megtörtént és nem tehetek semmit, hogy megaláztak az pedig nem az én szégyenem. Egészséges vagyok élem tovább az életem. Vége van.