A fiam lehet Asperger-szindrómás?!

Nemrég találkoztam először a szindrómával az interneten, és azonnal a fiam jutott az eszembe. Teljesen ráismertem. Most 19 éves, vannak barátai és életcélja. Még szórakozni is elszokott járni. Amikor megemlítettem neki, akkor mondta, hogy már gondolt rá, hogy az lehet, de nem akarta szóba hozni, és szívesen felkeresne egy szakembert. De mielőtt ez megtörténik, szeretnélek titeket is megkérdezni. Van rá esély?

Kisebb korában komoly traumák érték a családot, és anyagilag is alig tudtunk megállni, így sajnos nem volt időm foglalkozni vele, de tudtam, hogy valami van a háttérben. Egyedül neveltem négy fiút.

Elég fiatalon elkezdett beszélni, járni. Írni a nála három évvel idősebb bátyjával tanult meg, amikor az első osztályos volt. A szóban forgó fiam meg csak három. Ugyanúgy megtanulta vele a szorzótáblát - pontosabban hamarabb mint a bátyja, és megtanult összeadni és kivonni. Az óvodában több alkalommal is panasz volt rá, hogy a korához képes éretlenül viselkedik, nem jön ki a többiekkel sem. Valamint nagyon illetlen dolgokat mond és csinál. Lefekszik a földre amikor neki úgy tetszik is mi egyéb. Megemlítették, ha arról van szó a feladatokat száz százalékosan megoldja, de mivel 'gyerekes' volt, ezért nem akarták tovább engedni. Ha hirtelen történt valami - elég volt ehhez az is, hogy valaki elmenjen -, sírva fakadt. Ha sarokba szorították, vagyis kérdezgették és felelősségre vonták valami miatt akkor őrjöngésig fajulhatott a dolog. Dobálózással és sírással. Voltak anyagok amiket egyáltalán nem tudott elviselni. De ragaszkodott néhány tárgyhoz. Volt egy kopott pólója, amit nagyon szeretett, de már régi volt. Ezért kidobtam. Két alkalommal lopta ki a kukából és eldugta magának. Hét éves volt, amikor látott egy dokumentum filmet a tv-ben, egzotikus helyekről és érdekességekről. Rá egy hétre a szomszédasszonynak két órán át mesélte a történeteket, milyen jót nyaraltunk Egyiptomban, Afrikában és Ázsiában. Milyen finom természetes mézet ettünk - amit a fából szednek ki... stb. De olyan hitelesen adta elő, hogy a szomszéd csak akkor vette észre, hogy hazudik, amikor a végén elszaladt vele a ló. Nagyon jó a memóriája, dátumra pontosan vissza tud mondani mindent, ami fontos volt neki. S hihetetlen szókincs volt már nagyon kicsiként. Iskolában volt egy tanárnő aki elküldte IQ tesztre, mert az órai teljesítménye 0 volt. De ha volt tétje a dolognak, akkor 100%, szó szerint - csak ha volt tétje, pl cukor. A tanár át akarta rakatni a kisegítőbe. Az IQ teszten szuperált. Csak akkor dolgozott meg valamiért, meg dolgozik meg, ha érdekli, vagy van tétje. Óvodában a nem tudom mivel jutalmaztak, de bevált. Alsós korában, ahogy írtam cukorka. Nagyobb korában meg, szinte mindig megbukott három tantárgyból, majd pótvizsga előtti napokban tanult valamennyit és átment. Többször megjegyzi, hogy mások egy egész évet dolgoznak a tantárggyal, ő meg csak pár napot. A vizsgákon mindig tökéletes teljesítményt nyújt, az érettségije is szín ötös. A tanárok utána is akartak járni a dolognak, hogy csal-e, mert az osztály egyik legrosszabb tanulója volt.

Visszatérve az általános iskolás tanárnőre. Ő sokat ordítozott mindenkivel. A gyerekek általában sírtak. De a fiam megmondta neki, idézem: "velem ne kiabáljon, mert én azt nem szeretem". Ez a tanárnő egyszer, mert rugdosta a levegőt a pad alatt, hozzá kötötte a cipőjét a pad lábához, és szinte ideg-összeroppanás lett a következménye. Egy másik tanár mindig úgy tette fel a kérdést a matematika órán, hogy: vajon mi lehet ennek meg annak az eredménye. A fiam csak annyit mondott amikor őt kérdezték: "maga matek tanár, miért nem tudja?"

Gyakoriak voltak a látszólag indokolatlan őrjöngések, sírások és kitörések. Nem olyan régen is, ha valami olyan történt bement a fürdőszobába és kisírta, vagy kiőrjöngtek magát. Ma már ezekre szinte nincs is példa. Az iskolában egy éve volt egy eset, amikor az osztályfőnöke jogtalanul leszidta, egész órán őt ócsárolta. Mert tudta, hogy nem szabad az osztályban, kiment a wc-re és sírt, közben annyira felhasította a kézfején a bőrt a körmeivel, hogy máig ott van négy széles, jól látható heg. Gyakran szó szerint értelmez dolgokat. Ma már egy pillanatnyi gondolkodással rájön a mondanivaló lényegére, de ha fáradt vagy valami zavarja, akkor erre nem kerül sor. De tegnapelőtt például éppen más világban volt fejben, pont olvasott. Megkértem arra, hogy öntse ki a hamutálcámat. Megfogta és kiöntötte a földre, pont ahova érte, majd folytatta az olvasást. Fel sem tűnt neki, hogy esetleg nem így értettem és a kukába kellett volna. Van egy-két terület, amiben nem kelhet versenyre vele senki sem. Ilyen például a Gyűrűk Ura világa. Kiskorától kezdve nagyon oda van érte, hihetetlenül. Mindent tud róla. Igaz, sokra nem megy vele, de őt már csak az kikapcsolja, ha képeket néz róla.

Vannak rigolyái rendesen. Kiskorától kezdve mániája volt a mászás. Minél magasabbra jutni. Kiskorában a szekrényre akart felmászni, sikerült is neki idővel. Majd a hűtő teteje, majd a kinti fa, majd arról a háztető - ház felé hajlott. Meg megnyugtatta, ha a homokkal játszhatott. Külső szemlélőnek csak annyi tűnt fel, hogy dobálja a homokot. Egészen 12 éves koráig csinálta. De észrevettem, hogy még ma is kikapcsolja, de nem szereti, ha látják amikor csinálja - érthetően. Sokat sétál, de csak a kis konyhánkban. Ha valami zavarja, vagy felizgatja akkor kimegy a konyhába és fel-alá sétálgat. Valamint gyakori, ha szintén izgatott vagy ideges, de néha spontán is, jobb kezével a jobb arcán zongorázik, de ezt születése óta csinálja. Amikor az ölemben volt, akkor az én arcomon zongorázott. Van pár kitalált szava, és büszke is rájuk. Nagyon büszke.

Vannak barátai, szórakozni is eljár. Van életcélja és tesz is érte. Kreatív, felettébb intelligens. Sok hiányosságát sikerült fejlesztenie, bár szociális életben rengeteg problémája van ma is, de állítása szerint már megvolt az áttörés. Azt mondta, régen ketrecben érezte magát. Egy szakadék volt az emberek között, és közte. Nem értette őket, és ők sem értették meg őt. Ma már sikerült felépítenie egy hidat, bár a szakadék még ott van, legalább biztosított az átjárás - kb valahogy így mondta. Gyakran beszél költőien, vagy éppen nagyon szakszerűen és tudományosan. Rengeteg tudományág érdekli, de inkább a dolgok eredete. Az élet eredete, a kultúra eredete, a világ eredete. S egy szakemberrel is képes erről elbeszélgetni, anélkül, hogy hátrányban lenne.

Nagyon összeszedetlen lett elnézést. Nem tudtam mindent leírni, de megpróbáltam konkrét példákkal élni. Szerintetek mekkora az esélye annak, hogy Asperger-szindrómás? Nem változtatna sok mindenen, de ő szeretné. Állítása szerint megkönnyebbülés lenne neki, ha valamivel magyarázhatná, azt, hogy miért más.