Két hete halt meg a legjobb barátom, úgyérzem bedilizek. Mit tegyek?
Nagyon jó volt a kapcsolat, gyakorlatilag nem láttunk egymás nélkül. Szerintem ilyen ember nem lesz még egy az életemben. Úgy tekintettem rá mint a testvéremre. Napi szinten beszéltünk, találkoztunk, soha semmi konfliktusunk nem volt. Szüleivel is jó volt a kapcsolat. Ő volt az egyetlen igazi BARÁT, mindenben segítettük egymást. Mivel nincs többé, nem tudok senkivel megbeszélni semmit, totál kész vagyok. Nincs kedvem semmihez, sokszor csak nézek magam elé. Azóta szinte nincs nap hogy ne bőgjek. Úgyérzem ezt képtelen vagyok feldolgozni és elfogadni.
Ő 31 éves srác volt, én 35. Ötletek?
Ez sem igaz.
"Úgy tekintettem rá mint a testvéremre. "
Vérrokonság ide vagy oda, nem az dönti el, hogy ki mekkora hiányt hagy benned!
Egy kapcsolat minőségét nem vérrokonság dönti el.
Én például szüleim és egy nagymamámon kívül nem is tartom a kapcsolatot a többi rokonnal, mert nem is szívlelem őket. Ergó ha pl nagynéném halna meg, kevésbé zaklatna fel, mintha a legjobb barátom halna meg, aki évek óta a legközelebb áll hozzám. Gondolkodj pls.
Hogy ne csak offoljak, a pszichológus most jó ötlet, kérdező.
És olvasd el Popper Péter- Ne menj a romok közé c. könyvét, talán segít valamit a feldolgozásban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!