Amikor olyan gondolatok kezdenek beúszni az agyamba, hogy pl. miért nem halok inkább meg, akkor milyen "indokkal" állítsam le őket?
Tehát amikor látszólag a semmiből, hirtelen előjönnek ezek a negatív érzések, akkor nagyon hamar el tudnak uralkodni rajtam és bele tudok süppedni ebbe az állapotba...ilyenkor kellene valahogyan még az elején félbeszakítanom ezt a "gondolatsort", de ti milyen magyarázatot tudtok, mit mondjak ilyenkor magamnak, miért ne hagyjam, hogy ilyesmiken töprengjek? Egészen egyszerűen azért, mert "káros"?
Bocsi, ha kicsit komplikált, aki érzett már hasonlót, szerintem tudja, miről beszélek.
Nehéz megállítani ilyenkor őket, tapasztalatból tudom. Talán működne neked, ha ilyenkor leírnád ezeket a negatív gondolatokat, és írásban mindet megcáfolnád valamivel.
Például a "meg kellene halnom" mellé írd le, hogy "szeretnivaló ember vagyok, jó dolog, hogy élek", vagy valami hasonlót. :)
Biztosan tudsz valami szerethető tulajdonságot találni magadban, vagy valami kellemes dolgot, ami a közelmúltban történt veled.
Egy próbát megér, hátha. A negatív gondolatokkal elég nehéz lehet elbánni, ezért is érdemes leírni őket. Akkor reálisabban látod őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!