A depresszió, kényszergondolatok, ha nem súlyos elmúlik valaha? 18/L
Nagyon régóta halasztgatom,hogy orvoshoz forduljak,pedig szeretnék menni. Nem tudom ez is egy tünet-e,de mindent mindig halasztgatok,van amit sosem teszek meg,amit meg muszáj azt pedig az utolsó pillanatban. Már nem tudom hol kezdődök én,és hol a depresszió... Kényszergondolataim,tevékenységeim vannak,amik már teljesen leépítenek. Nagyon önbizalom hiányos vagyok. Sokszor iszonyatosan elhatalmasodik rajtam a kedvtelenség,depresszív hangulat,gondolatok,máskor elcsendesedik. Biztosan a hormonok is közrejátszanak,mert pl menzesz előtti héten,napokban a legrosszabb. De tényleg borzalmas. Még kis ,,suttyó" koromban vagdostam magam(nem tenném meg újra),az alkohollal is voltak problémáim. Attól félek most is,csak sokat bulizok,így az jó ürügy a gyakori ivásra anélkül,hogy alkoholistának érezném magam. Nem tudom,mindenesetre nincs semmi bajom ha nem iszok pár hétig,nem is gondolok rá,esetleg 1-2x eszembe jut de azon kívül semmi komoly.
Azt hittem elmúlik a depresszió de nem érzem,hogy javulna a helyzet,sőt... Úgy voltam vele még hü*e kiskamasz voltam(10-11 évesen kezdődött el komolyabban,de előtte is voltak gyanús jelek),közeledve a húsz felé majd kinövöm. Hát sajnos nem így lett,és azt hiszem már nem foghatom a fiatal koromra. Minden vágyam,hogy ,,normális" lehessek. Kordában tartom,igyekszem,de attól még a kényszergondolatok,tevékenységek nem múlnak el,az önbizalmam sem lesz több,és a társasági életem,a kapcsolataim sem jól működőek. Félek,még szakember sem tudna segíteni,amúgy is csak rosszat hallok róluk... :( Örökre ilyen maradok?A hajlam sosem fog elmúlni? Egy rossz fertőnek érzem,amit egyszerűen nem bírok kiirtani magamból...Minden nap szenvedek. Ma épp egy rosszabb napomat élem,ami a kérdést ihlette.
Jogos kérdés,és ha hiszed ha nem, nincs. Örülök ha végre akad nap,amikor nem kell semmit sem csinálnom,csak pihenek és kész. Bár olyankor az agyalás tényleg nem tesz jót,de ha elvagyok foglalva,akkor is ugyanúgy ott vannak a kényszeres dolgok. Igazából édes mindegy mit teszek,tartósan nem változik a helyzet. Az elmúlt hetekben hanyagoltam a sportot(betegség miatt),de visszatérek rá. Ideig-óráig hat,mint az olvasás,vagy bármi más. Alapvetően viszont semmi sem változik. Néha úgy érzem jó minden,de aztán a legapróbb dolog képes kizökkenteni belőle. Háziállat van,két kutya,papagájok is voltak de már elpusztultak. Megszakadt a szívem,jó lenne újra,biztosan jót tennének de olyan kényesek,meg sokszor napokig nem is vagyok itthon,így inkább hanyagolom. Max egy madárpók,de ők nem éppen azok a szeretgetni való állatok. :D
Egyébként meg nem mondja rólam szerintem senki,hogy nem vagyok okés. Apa is csak annyit tud,hogy marhára nincs önbizalmam. A lényeg,hogyha pár hétre,hónapra jobban is vagyok,jön egy dolog ami letör és olyan mélyre zuhanok ,hogy az hihetetlen. :\ Mindent megpróbáltam már úgy érzem,lefoglalni az energiáim,gondolataim. Nem működik. Csak 1 szakember segíthetne,de ha még ő sem tud,akkor nem tudom mit kezdek magammal...Megtanulok együtt élni vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!