Tudom, hogy szülőknek szól, de én a "gyerek" vagyok... Az én szüleimet nem érdekli, nem is tennének ellene. És nem az van, hogy én nem szeretnék beszélni róla. Én elmondanám, ha érdekelném őket és meghallgatnának.
2016. jan. 26. 16:26
Hasznos számodra ez a válasz?
2/19 anonim válasza:
Soha egyetlen szülő sem fog neked itt válaszolni, akinek ilyen súlyos beteg a gyereke - hiszen annak az oka önmaga. Az ilyen szülő peidg soha nem fogja felvállalni a hibáját, mindig talál valamit, amire foghatja a bajt.
Egy gyerek sem születik depressziósnak, de azzá lehet tenni, és mindig, de mindig a szülő a hibás! A borderline-ről már nem is beszélve.
2016. jan. 26. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
3/19 anonim válasza:
Csatlakozom az első válaszolóhoz. Én is "a gyerek vagyok", és a szüleimet nem érdeklik mi van velem, pedig tudják hogy nincs rendben velem minden. anyám egyenesen az a típus aki behunyja a szemét, és akkor probléma megoldva, merthogy nincs is probléma. Pedig van. Hiába takargatom a hegeimet, olykor-olykor véletlen meglátja, de úgy tesz mint aki "nem látta". Számtalanszor kértem segítséget tőlük, de elutasítottak.
2016. jan. 28. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
4/19 anonim válasza:
Az utolsóhoz csatlakozom, mint "gyerek", de már mint régen felnőttkorú! A gyerekkoromban ezt nekem se vették komolyan a szüleim, pedig volt velem baj ilyen téren... Ha gyerekkorban kezelik az ilyen problémákat, szerintem kisebb eséllyel lesz belőle olyan "felnőtt", mint amilyen én vagyok: depis, életképtelen, öngyilkosságon gondolkodó (nem sorolom tovább).
2016. jan. 28. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
5/19 anonim válasza:
Nekem komolyan vették a szüleim, mert fizikailag is rosszul voltam láthatóan. Anyám is pánikbeteg-depressziós volt, tudta milyen, ezért segített. Segítsen Ön is a gyereken, mert brutál nehéz kilábalni belőle családi segítség és együttérzés és "erőtadás" nélkül. Szüleim idegei tönkre mentek a nehéz évek alatt velem, de helyre jöttem!
2016. febr. 1. 00:02
Hasznos számodra ez a válasz?
6/19 anonim válasza:
Nagyon sokáig nem is tudták. Majd mikor elmondtam nekik semmi sem változott. Sőt ki is nevettek :) Ennyit erről.. Szociális fóbia.. Csak magamon tudtam segíteni na meg persze a közben szerzett barátaim.
2016. febr. 11. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
7/19 anonim válasza:
Az en fiam skizofrenias volt 15 evesen diagnosztizaltak. Kezelesre szorult volna de nem volt hajlando sem kozremukodni sem gyogyszert szedni. 19 evesen halt meg.
Itt nem lehet senkit (kiskorut sem) sem kenyszerkezelni sem gyogyszerezni , max. ideiglenesen zart intezetbe helyezni ha az orvos veszelyesnek iteli meg. O nem volt az orvos szerint kozveszelyes.
2016. febr. 17. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
8/19 anonim válasza:
2 es egeszen zagyva dolgokat hordasz ossze. A depressziohoz nem mindig kell kivalto ok, es tobb mentalis betegseg is van ami genetikusan is oroklodhet, ugyhogy nevetseges azt mondani hogy a borderline pl. vagy a paranoid skizofrenia es meg sorolhatnank a szulo hibaja. Honnet is veszel ilyet? Ha mondjuk egy 30 eves lesz borderline azt is a szulo okozza vagy ha 50 evesen jut erre az allapotra? Kicsit utana kellene nezned a dolgoknak mielott beszelsz.
2016. febr. 17. 12:04
Hasznos számodra ez a válasz?
9/19 anonim válasza:
7e s vagyok
Kerdezo: a fiam egyszer csak elkezdett hangokat hallani amik kulonfele dolgokat mondtak neki. Eszrevettuk hogy a furdoszobaban a tukor elott beszel , uti magat, lathatatlan szemelyekkel vitatkozik. Azutan hogy ez tortent 3 het mulva vittuk pszichiaterhez.
2016. febr. 17. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
10/19 anonim válasza:
Bár én nem vagyok szülő, de azt tudom, hogy az ilyesmit nem szabad félvállról venni, komolyan kell venni, erre nem szabadna azt mondani, amit sok szülő mondd, hogy ,,majd kinövi'', mert ezt nem növi ki egy gyerek, csak felgyülemlik benne.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!