Belefáradtam az életbe, nem tudom, mit tegyek?

Akármibe kezdek bele, minden csak problémával jár, mindegy mit csinálok, mekkora lelkesedéssel vagy mekkora örömmel mindig történik valami rossz, és semmi öröm nincs az életemben, senkinek nem kellek, szó szerint senkinek, folyton mosolygok vicces vagyok és nevetek mimdig mindenkivel de már nem birom tovább hogy egyfolytában csak mások örömének örüljek. Nem tudok változtatni, amennyit tudtam azt már megtedtem igyekszem nap mint nap a legjobb formámat hozni de reménytelen ha megszakadok se sikerül boldognak lennem, nem megy, nem tudom elérni hogy ne temessenek be a gondjaim. Nem vagyok depressziós, a baj nem a lelkivilágommal van és,nem is az agyammal, egszerűen az életemmel és nem tudok mit tenni, egymás után jönnek a rossz dolgok egymás után és senki nem tud segíteni, mert mindenki csak akkor fogad el ha boldog vagyok. Itthon már észrevehették volna hogy a krónikus fáradtságomnak nem a lustasághoz van köze, de nem, senkinek nem tűnik fel amióta csak megszüledtem hogy valami nem oké velem, úgy érzem nincs helyem ebben a testben, ebben a világban. Elegem van, csak arra vágyom, hogy egy évre meghaljak picit, hogy rendbeszedhessem magam, kipihenjem magam aztán újult erőv visszatérni de ez persze nem lehetséges. Gondolom senki nem tud megoldást de muszáj volt kiöntenem a lelkem.