Egyre többet gondolok az öngyilkosságra. Kilátástalan a helyzetem, hová forduljak?

Sziasztok. 25 éves lány vagyok. Írott és elektronikus újságíróként diplomáztam, mert kisgyermekkorom óta újságíró szerettem volna lenni. Elhittem és elhitették velem, hogy lehetek is. Most azonban romokban az életem. Munkalehetőségem lenne is talán a fővárosban, vagy a Dunántúlon, de itt, ahol élek - Debrecenben - nem. Már az összes lehetséges médiumhoz elküldtem az önéletrajzomat, házaltam, írtam évekig ingyen, de amint oda került a sor, hogy alkalmazzanak csak ígéreteket kaptam, meg hízelgő szavakat. Anyagi lehetőségeim nem engedik meg, hogy elköltözzek máshová, így szépen lassan letettem arról, hogy újságíró legyek, felénk nincs keletje az ilyesfajta szakmáknak, ezt el kellett fogadnom. Most már odáig jutottam, hogy minden mindegy. Elküldöm a CV-m gyárakba, boltokba, adminisztrációs munkákra, recepciós munkakörre, felszolgálónak, pultosnak, még takarítónak is, de sehonnan nem kapok választ. Ha kapok, akkor is csak elutasítást. Én nem egy könnyű büfé diplomát szerettem volna, nekem valós tudás van a fejemben. Minden egyes nap képzem magam. Rengeteget olvasok, különböző munkafolyamatokról nézek videókat youtube-on, hogy ha oda kerülne a sor legalább az alapjait tudjam egy-egy szakmának. Édes kevés, tudom. De legalább a dolgozni akarás meg van bennem. Teljesen ki vagyok borulva, már olyannyira, hogy a kreativitásom is odaveszett - az egyetlen, amit talán értékként tudtam valaha felmutatni. Úgy érzem már írni sem tudok, vagy inkább nem akarok. Nem bírom tovább ezt a fennálló helyzetet és azt sem, hogy csalódást okoztam a családomnak. Nem vagyunk gazdagok és nem kívánhatom tovább, hogy eltartsanak. Az lenne a legjobb, ha egyszerűen megölném magam és Isten a tanúm rá, meg is tenném, de nem akarok ilyen önző lenni. Nem akarok még több fájdalmat okozni a szeretteimnek. Hova forduljak? Mit tegyek? Kinek alázkodjak meg? Ki előtt csússzak a földön, hogy legalább egy pár garast hozzám vágjanak? Könyörgöm segítsen valaki, valamilyen használható tanáccsal. Hasznos tagja akarok lenni a társadalomnak, tenni akarok a hazámért, nem pedig kitartottként lógatni a lábamat és búslakodni - mert most ennyit csinálok, és ettől a szégyen megöl. Én imádok tanulni, megtanulok bármit, betanulok bármit és elvállalok akármit. :(