17 éves vagyok, és még mindig nincs semmilyen elképzelésem a jövőmről. Teljes kilátástalan számomra minden. Ez normális? Ti mikor találtátok meg "önmagatokat"?

17 éves vagyok, nyakamon az érettségi, és semmi, de tényleg semmi elképzelésem sincs a jövőmről, meg arról hogy "mi leszek, ha nagy leszek". Informatikai suliba járok, mert még általános iskolában teljesen kölyök fejjel azt gondoltam, hogy milyen jó lesz számítógépekkel foglalkozni, de hát hamar kiábrándultam belőle. A tanulmányi eredményeim is nagyon siralmasak. Most félévkor 4,1 lett az átlagom, de úgy érzem hogy semmilyen valós tudás nincs mögötte. Tök béna vagyok mindenhez. Ha valamihez hozzányúlok az csak rosszabb lesz. Az angolt is már vagy 10 éve tanulom, az utóbbi 2-3 évben intenzívebben is hozzáfogtam ( magántanár, itthon sok gyakorlás ), de még mindig nem vagyok képes egyetlen egy épkézláb angol mondatot sem kinyögni magamból, miközben az osztálytársaim feleannyi energiabefektetéssel már az előrehozott angol érettségire készülnek. Én semmiben sem vagyok jó, és fogalmam sincs mi lesz, ha végzek a sulival. Szüleim erőltetik, hogy majd menjek fősulira, de kb az első adandó alkalommal kibuknék onnan is. Ezért felesleges pénz tölteni. Meg amúgy sem tudnám, hogy milyen szakra jelentkezzek.

Ez ebben a korban már gondolom egyáltalán nem normális. Hogyan tudnák ezen változtatni? Egyáltalán ti hogy voltatok/vagytok ezzel a dologgal?