Miért érzem ezt? Mi erre a magyarázat?

Egy időben sokat olvastam arról, nogy mindent tudok irányítani magam körül, de ezt csak a gondolataimmal érem el, mármint a jó kedvemet és a rossz kedvemet is én irányítom, és tudom befolyásolni a tudatomat. Viszont ez a gondolat odaáig fajult,hogy most már mindenre azt hiszem, hogy befolyás alatt vagyok. Ha mondjuk olyasmire gondolok, hogy nem kifejezetten az én stílusom a pláza cica stílus, de ha nem gondolom át, hogy én nem vagyok olyan, és azt nem szeretem, akkor attól félek, hogy olyan leszek. Vagy már kissé bizarabbak is felbukkantak. Mondjuk, ha egy ufóra gondolok, akkor hirtelen egy emberre kell gondolnom, mert ha nem, akkor én is olyan leszek mint egy ufo, bár nem testileg, hanem tudatilag, korlátozott elmém lesz, és azért, mert befolyásolom magam. De ugye ilyen nem létezik? Annyira megvagyok ijedve. Kényszerképzetekként jönnek elő ezek a képek, elképzelések, és muszáj vagyok mindig aztán csinálni valami kényszercselekedetet, pl hozzányúlni valamihez, hogy valóban ne történjenek meg ezek a dolgok. Tudom, h a kényszerbetegekre a kézmosás a jellemző és az ellenőrizgetés. Ez is egy tünetegyüttes? Félek nem megcsinálni valamit, mert félek, hogy az agyam csak akkor működik rendesen, ha kordában tudom tartani. Ez borzasztó.