Szenved valaki még viharfóbiában? Vagy én vagyok az egyetlen!?

A "pincés" vagyok.

Én szoktam nézni az előrejelzéseket, mert szeretem előre tudni, hogy mire készülhetek. Tavaly például, amikor a nagy szélviharral járó vihar volt, kifejezetten örültem, hogy felkészülhettem rá. Otthon tudtam lenni a házunkban, össze tudtam szedni az udvaron a fiam játékait, kerti bútorokat, stb. Ja és le tudtam húzni minden redőnyt.

Ha már jön a vihar, akkor inkább otthon érjen, mint nyílt terepen. Vörös riasztásnál nem megyek sehová. (Most megtehetem, GYES-en vagyok.)

Különben sokkal kevésbé bízom a meteorológusokban, mint a saját megérzéseimben. Előbbiek szoktak tévedni, de a megérzéseim sohasem. Viszont a megérzések csak max. fél napra előre működnek, a meteorológusok meg több nappal előtte tudják, ha vihar készül.

Egy ideje már nem rémülök meg a piros riasztástól. Az a gyakorlati tapasztalatom, hogy nálunk a piros viharok sem szoktak nagyobbak lenni, mint a sima viharok. Szerintem jó helyen lakom, Budapest szélén. Nálunk a gödöllői, meg a péceli dombokon szokott a nagyobb ramazuri lenni, mi (XVII. kerület) rendszerint csak a szélét kapjuk. :)

A pincéről meg csak annyit, hogy meg lehet azt úgy is csinálni, hogy ne follyon bele a víz. Nem egy krumplitároló kerti pincére gondolok (olyanunk van), hanem egy olyan igazi, föld alatti, "pánikszoba"-jellegűre. :)