Egy 18 éven alulit milyen ürüggyel utalnak be pszichiátriára?

Jól mondja az előző. Rólad van szó?

Amúgy ok sokféle lehet.

Sokféle eset elképzelhető. Általában a család, vagy az iskola, esetleg gyermekvédelem kéri pszichológus szakember szakvéleményét valamilyen általuk vélt vagy valós probléma esetén. Ez lehet beilleszkedési gond, valamilyen perverz szokás, esetleg depresszióra utaló jel, vagy akár tanulási nehézség, magatartási gondok, stb. Ez egy beszélgetés szokott lenni, általában a kiskorú saját környzetében, lehetőleg nem steril, hanem olyan helyen, ahol otthonosabban érzi magát. Pl. iskola egyik termében, irodájában, stb. Kicsit beszélgetnek, feltesznek pár kérdést, kitöltetnek tesztlapot, rajzoltatnak valamit, mondjuk egy fát. A kapott eredményektől függően dönthet úgy is a szakember, hogy alaposabb pszichiátriai vizsgálatra beutalják, mert pl. skizofrén gyanús az illető. Ha a fent leírt beszélgetés nem volt meg még, akkor aggodalomra semmi ok. Legtöbb esetben egyébként alaptalanok ezek a dolgok, gyakorta a pedagógusok, vagy a gyerekvédelem túlreagál helyzeteket. Sok ilyet láttam - nyilván nem ez a szakmájuk, nem lehet nekik felróni, nagyon ritkán pedig megalapozott a dolog.

Megeshet, a gyors vizsgálat eredménye nem egyértelmű.

Ez esetben az illetőt egy rövid időre egy szakkórházban benntartják, megfigyelik, beszélgetnek vele, elmagyarázzák, mi a lehetséges diagnózisa, ez mivel járhat, indokolt esetben gyógyszert kap. Nem nyúzzák meg, nem láncolják az ágyhoz, ha nem közveszélyes, akkor nem is szíjazzák le, végképp nem elektrosokkolják, mint a filmekben látni. Szóval nyugodj meg, ez nem a világ vége, nem fognak bezárni és ott tartrani erőszakkal. Inkább fogd fel úgy, mint egy érdekes kirándulást, ahol miközben persze a szakemberek megfigyelnek, Te is megteheted ugyanezt fordítva, esetleg később emlékirataidban mint érdekes sztorit leírhatod.

Legtöbb félelmetesnek tűnő esetben az segít legtöbbet, ha a felmerülő helyzetekben az érdekes, vidám dolgokat megtalálja az ember és így tekint a világra.