Ezért beutalhat a pszichiátriára a pszichológus?

Nekem nem volt kísérlet csak gondolatok róla mégis azt mondta a pszichiáterem, hogy be feküdhetnék egy hétre.

Ha tettlegességig fajult akkor pláne beutalhat. Sőt.

Adhat beutalót, de te döntöd el, hogy élsz-e a lehetőséggel, vagy nem. A pszichiátria nem börtön, szabadon választhatsz. Szerintem te magadnak kell eldöntened, hogy szeretnél-e szakszerű tanácsokat kapni a helyzeted megoldására, vagy továbbra is mellékvágányokon jársz.

Van egy rakás olyan szituáció, amit az ember egyedül nem tud helyesen látni, ezért helyesen megoldani sem. Nem azért, mert nem képes rá, hanem azért, mert az adott lelkiállapotban nem képes rá, nincs rálátása bizonyos dolgokra. Erre kell a pszichológus, pszichiáter, hogy egy helyes megoldási stratégiát dolgozzatok ki.

Az öngyilkosság és önmagad bántása egyáltalán nem megoldás, sőt, inkább további problémákat generál (lásd kellemetlen szituáció amikor fel kell tenned a fenti kérdést). Ha eltörne a lábad, akkor sem próbálnád meg magad begipszelni, nem? Miért mennél egy sarki füvesasszonyhoz, ha van szakképzett orvos is? Miért próbálkozol meg vele egyedül, amikor ott van az orvos, akinek ez a szakmája?

A pszichiátrián lehetőséged van olyan orvosokkal kezeltetni magad, akik valóban értenek ahhoz, amit csinálnak, lehetőséged van rá, hogy esetleg gyógyszereket kapj, amik segítenek egy olyan lelki állapotba kerülni, amiben már képes leszel az eredeti problémát látni, megoldani.

Menj el a dokihoz, és "gipszeljétek" be a "lábad", akkor minden jobb lesz ;-)

Én nem értem a mai fiatalokat.., másoknak nincs mit enni, inni, nincs ruhájuk, nélkülöznek, egész nap dolgoznak a napi betevőért.., és amikor haza megy még is boldog és nem akarja meg őlni magát.!

Kiváncsi lennék nekem mi a nagy "GONDOD" nem kaptál Iphon6-ot?

Ha esetleg le írod tudnánk segíteni tapasztalatokkal stb.

28/F

#7: Az a gondja, hogy még(!) nem tanult meg megfelelő stressz-, és konfliktusmegoldó technikákat. Mindenkinek vannak problémái, amik az ő szemében hatalmasnak tűnnek (lehet, hogy valójában azok is, de nem ez a lényeg) Van, akinek birtokában vannak eszközök, amikkel meg tud küzdeni ezekkel a problémákkal, van, akinek nincs. Akinek nincs, az sokáig próbálkozik találgatással, kísérletezéssel - nyilván nehéz megtalálni egyedül a jó taktikát. Ezek a technikák tanulhatóak, és -véleményem szerint- a mai világban sajnos kevés ember tanulta meg őket elég hamar, merthogy a "rendszer" nem teszi ezt lehetővé. Ezért nem hal éhen a pszichológus, mert a "rendszer" helyett, ami régebben jobban működött, elvégzi a feladatot. ;-)

Az a gondja, hogy rengeteg elvárásnak próbál megfelelni, amit a környezete zúdít rá, és még nem tanulta meg, hogy nem kell mindenkinek megfelelnie. Sokan vagyunk ezzel így, igaz?...

Az a gondja, hogy megkapja az elvárásokat, de a megvalósításban már senki nem segít, azt "mindenki oldja meg egyedül" Ez is irreális elvárás. Ezzel szintén mindenki küzd, igaz?...

Az a gondja, hogy amikor megpróbálja elmondani, hogy problémája van, és nem tudja, hogyan kéne megoldani, akkor az emberek ismét elvárásokat támasztanak vele szemben, és nem támogatják, nem segítik a megfelelő irány kiválasztásában, sőt, megpróbálják kirekeszteni, kitolni a "kötelezően boldog" (festett boldogság!) kis világukból. Ez látszik itt, a kommentekben is...

Az a gondja, hogy az emberek fizikailag is elszigetelődnek egymástól, pedig a nem csak lelkileg, hanem fizikailag "itt állok melletted" érzés is létfeltétele egy emberi lénynek.

Ez a mostani világ problémája, hogy az az elvárás, hogy senkinek ne legyen semmilyen problémája, mindenki legyen happy és mosolygós, ami pedig egy hatalmas, és irreális elvárás. Nem kevés embert nyom agyon ez az elvárás! Ezzel párhuzamosan senki nem kíványcsi a másik gondjára, bajára. Ismerős?...

Pedig azért vagyunk egynél többen a Földön, hogy egymást segítsük, nem azért, hogy a tömegben elszigetelten, magányosan éljünk és az összes többi embert is erre kényszerítsünk.

Mindegy, hogy hány éves a kérdező, és mindegy, hogy konkrétan milyen események vezettek nála ehhez a lelkiállapothoz, segítséget kér (belátja, hogy van problémája, ami nagyon nagy pozitívum, plusz megpróbál nyiti az emberek felé), ezért nem etikus - szerintem- ha letapossák a kezdeményezését. Az öngyilkossági kísérlet egy komoly dolog, ezért ha nem tudsz/akarsz segíteni, akkor legalább ne árts!!!

Hogy vagy azóta Kérdező?

Remélem, jól alakultak a dolgaid, és már jól vagy!