Hogyan mehetnék el pszichiátriára? Vagy pszichológus? Vagy valami segítséget honnan kaphatok?

Eléggé zűrös gyerekkorom volt. Anyukámat elvesztettem, aztán tönkrement az egész családom, apám most kezdett új életet új családdal, én -mivel nem volt otthonom- mamámhoz kerültem, aki egy hárpia. Nővérem is csak a rosszat akarja nekem. Mindig hozzá hasonlítanak engem, hogy én mennyire elbaszott vagyok hozzá képest. Ami még nagyobb ellenszenvet vált ki belőlem. Mamám mindig befolyásolni akar, és sérteget ha nem azt akarom csinálni amit ő.

Ma például azért hordott le, mert én egyetemre akarok menni levelezőn, erre ő beszélt valamit, de én igazából nem is tudom miket ordibált, mert kikapcsolt az agyam.

Sajnos egyre sűrűbben tör rám az az érzés, hogy nem akarok élni, és nem látom a jövőmet, és legszivesebben felszívódnék. Úgy érzem felesleges lettem, még az apámnak sem kellek már.

Sokszor a kiráz ilyenkor a hideg, vagy fázok, aztán meg van hogy melegem van, heveseb dobog a szivem. Amikor mamám ilyenkor a közelembe van feszengek, már-már remegek, kényszeresen rámjön a sírhatnék. Aztán van hogy a másik pillanatban rámjön a nevethetnék, és pozitívan látom a jövőm, és hogy meg tudom oldani, ki tudok ebből lábalni, minden jó lesz, és elkezdek mindent tervezgetni, és irkálni, és teszek-veszek. Ez csak egy átmeneti időszak, aztán újra sivárnak érzek mindent, és legszivesebben az egész napot fürdés, kajálás, és másokkal való találkozás nélkül tölteném el.

Mihez kezdjek?