Hogy tudnék kilábalni ebből?

18 éves lány vagyok, egy kisebb városból származom és egy megyeszékhelyen jártam gimnáziumba. Általánosban még kíváló tanuló voltam,nyitott személyiség, sok baráttal, és tehetséggel mindenfélében, hobbykkal, egy értelmes, szerető jól szituált családból. A gimibe nagy reményekkel vágtam bele, de nem sikerült túl jól teljesítenem, nem igazán bírtam tanulni. Emellett pihenés miatt a foglalkozásokat is abbahagytam. Végül érettségin belehúztam és mutattm meg mit tudok. Szerencsés is szoktam lenni, hiába izgulok, de tényleg nagyon jól ment. Még sem vettek fel arra a főiskolára Pesten, ahova szerettem volna menni, ingyenesre, hanem Veszprémbe. Nagy kínlódások közepette de végül úgy döntöttem Pestre megyek inkább okj-zni hasonló szakra, és tolom a főiskolát, míg eldöntöm igazán mire is akarok menni. Mert igen, nem tudom a mai napig igazán. Viszont amit most tanulok az érdekelt. Egy kicsi de szép albérletben lakom a bátyámmal, akivel a héten keveset találkoztam, mivel ő főiskolás, és van programja dögivel most meg úgy általában. A szomorúbb érzéseimet nehezen vagyis nem szeretem kimutatni, de úgy érzem megtörök és elvagyok veszve. Nem találom önmagam, vagy vakvágányon van az életem. Teljesíteni próbálok de képtelen vagyok még felnőni. A másik az hogy a srácok mindig kedveltek, most is lenne pár rendes udvarló, a másik városból, ahová már nem nagyon fogok menni, haza is csak hétvégente.Viszont van már barátom, ő is itt Pesten van, csak úgy érzem már nem az az igazi. Viszont csak ő van nekem itt. De több törődésre lenne szükségem mert magányosnak érzem magam. Rendesnek tűnnek a suliból már jóban is vagyok pár lánnyal de itt szerintem sosem lesz az igazi. A barátnőimmel szétszéledtünk, és habár rengetek jó közös pillanatunk és bulin volt együtt, a végére kezdett nem őszínte barátság lenni, szóval velük is már csak ímmel ámmal vagyok jóban. A sulit szeretném komolyan venni, de nehéz végigülni számomra 4 órás blokkot egy tárgyból. A végére hulla fáradt leszek, és lehet hogy olyan is lesz, hogy 8tól 5ig kell bent lenni. Mire hazaérek, és most nem is szeretem így Pestet mert így nem látom a szépségét a csak mókuskerékben, tehát nagyon elfáradok, és még dobjak össze valami egyszerű kaját többnyire, meg mindig csak mosogatni kell meg pakolni meg takarítani, már látom előre. Nagyon hiányzik az otthonom és anyáék. Önálló vagyok de úgy érzem így hogy megtörök vesztek az önbizalmamból. És még nem vagyok kész úgy tűnik a saját, külön életre. Még csak szerda van, de már egy örökkévalóságnak tűnt eddig. Pedig maga az iskola jónak tűnkik. Mikor visszajövök az albérletbe, érzem így magam, kitörik belőlem. Sosem voltam negatív de most nem érzem jól magam. És most annyi, hogy jó kiírni magamból, ha nem is kapok segítséget..de hátha valaki megérti. És tanácsot adni, hogy találhatnék önmagamra újra, és ne magam alatt lenni..