Borderline személyiségzavarban szenvedők, mit tesztek annak érdekében, hogyan próbáltok kilábalni ebből a helyzetből?

Orvosilag nem bizonyított nálam, viszont határozottan tudom, hogy nincs velem minden rendben, mélységesen érdekel a pszichológia, talán azért is, hogy önmagamat elemezzem és tökéletesen illik rám eme " betegség". Most lehet azzal jönni, hogy ha pszichiáter/pszichológus nem látott, akkor hogyan öndiagnosztizálhatod magad. Az ember önmaga jobban felismeri olykor, hogy mi baja van, ha kicsit is elmerül a témában, mint egy szakember. Szóval, most nem tanácsokra vagyok kíváncsi, úgysem fogadom meg, nem úgy működik ez.....hanem olyan válaszokra vagyok kíváncsi, akiknek valóban ez a problémájuk és hogy járnak-e valamiféle kezelésre, s segített-e rajtuk. Egyetlen egyszer voltam pszichiáternél.....de....komolyan mondom, ha én ültem volna abban a székben, amiben ő, s bejött volna hozzám egy hasonló gondokkal küzdő ember, még én is jobb ösvényre tudtam volna terelni. Egyébként pszichoterápiára akart küldeni a doktornő, csakhát ezzel az a gondom, hogy én nem vagyok az a fajta, aki teljesen kitud tárulkozni egy másik ember előtt. Pláne ha egy idegen emberről van szó.

Egyébként a legfurcsább az volt az egészben, ahogy az a pszichiáter kezelt, hogy látszott rajta, minden egyes megnyilvánulásán, hanglejtésén, mondandóján......hogy mi a fenét keresek én ott......Ugyebát a boderline-osok önbizalom hiányban szenvednek (is), és a pszichiáter rám nézett, s amikor ezt ecsetelgettem neki, hogy milyen szorongásom van, ha emberek közé kell mennem, mert azt hiszem mindenki jobb nálam, s én egy nagy nulla vagyok....csak nézett rám, mint egy űrből jött idegen lényre, hogy ennek mi baja van..... mikor ez egy szép csaj.....(amivel voltaképpen tisztában is vagyok) olykor....ugye...

És itt vannak még az emberi kapcsolatok ugye.....amire alkalmatlan vagyok.....csak manipulálok, színészkedek állandóan, hogy ne lógjak ki a sorból....egy kapcsolat (baráti, szerelmi, akármilyen) csak addig érdekel, amíg profitálhatok belőle. ( nem anyagilag ) Bár valljuk be, néha ez is szempont.

Szóval, Borderline-osok, valami tanács esetleg? Már akinek sikerült kilábalnia ebből a helyzetből. És tényleg csak azok válaszoljanak, akik érintettek a témában, tanácsokra nincs szükségem, az olyan nekem mint a falra hányt borsó. Csak úgy érzem elcseszem az egész fiatalságom emiatt, mert nem keresek fel megfelelő szakembert, aki talán segíthetne. Csak sajnos ebben sem igazán hiszek, mivel egyszer voltam.....és az egy nagy nulla volt...sajnos hazánkban nem igazán érdekeltek, lelkiismeretesek az orvosok, lásssuk be.....tisztelet a kivételnek....