Mit tegyek, ha húszas éveimben járva úgy érzem, hogy már csak a halálra várok?
Igazából ez körülbelül 16 évesen kezdődött nálam (nyilvánvalóan a serdülőkorral jár együtt, és általában az emberek ezt ki is növik), de sajnos nekem nem sikerült, csak egyre rosszabb, és rosszabb a helyzet.
Munkám jelenleg nincsen, tb-met nem tudom befizetni, pszichológushoz így nem tudok elmenni, pedig tudom, hogy rajtam már csak ő segítene.
Barátomnak is mondtam már ezt, de ő szerinte igazán csak a fizetős pszichológus segítene az emberen, az meg egy rahedli pénz, tehát az esélytelen.
Félek emberek közé menni, szabályosan rosszul vagyok, amikor boltba kell mennem, vagy ügyeket intézni, vagy bármi. Önbizalmam a béka segge alatt.
Most sokan biztosan azt mondják, hogy ha lenne munkám, akkor minden sokkal jobb lenne, minden megoldódna. Volt munkám ezelőtt, és akkor is ugyanezeket éreztem. Utálok emberek közé menni, sokszor magától elkezd remegni a kezem, a lábam, annyira feszélyezve érzem magam emberek között. Utálom magamat kívül, belül. Egészségesen eszem, mozgok, stb., de az embernek vannak adottságai, nyilván ebből kell kihoznia a legtöbbet, de az sem élet, hogy csak egy vagon festékkel a fejemen érzem úgy, hogy nem fog leokádni senki sem.
Most gondolom sokan azzal fognak jönni, hogy rinyálós, p...a vagyok, aki jó dolgában nem tudja mit csináljon, de úgy gondolom az probléma, ha rosszul vagyok emberek között, mert muszáj lesz emberek között lennem, akármilyen munkára is fognak alkalmazni a jövőben, mindenhol emberekkel kell érintkezni. Én meg folyton azt érzem, hogy mindenki rajtam röhög, meg hülyének tart, lenéz, stb. Belépek valahová, azt érzem, hogy minden tekintet rám szegeződik, és mindenki összesúg, hogy nézd már azt a nyomorékot, (miközben tudom, hogy az emberek pont lesz....ják, hogy én beléptem oda, de a tudatalattimat nem tudom erről meggyőzni.)
Azt érzem, hogy elbasztam az egész életemet, és csak akkor lehetne jó, ha visszamehetnék az időbe, és rendbe hozhatnám azokat a dolgokat, amiket elrontottam, de sajnos ez nem lehetséges.
A lényeg, hogy 16 évesen lesz..tam a tanulást, rossz lett az érettségim, csak egy okj-m van érettségi mellett, nem értek semmihez, sokat bántottak gimiben, általánosban, mindenhol, sok megaláztatás ért, egy senkinek érzem magam, és én sem hiszem igazán azt, hogy ha beszednék minden nap 2 gyógyszert, akkor hirtelen minden megoldódna. (Tudom, hogy a pszichológus nem írhat fel gyógyszert, de lehet végül pszichiáterhez kerülnék, ezt arra az esetre írtam.)
És az a baj, hogy tudom azt, hogy ezzel még rengeteg ember van így, hogy tisztában van vele, hogy elb...ta az egész életét, de mégsem tesz semmit, és én ebből akarok kitörni, nem akarok "beállni a sorba", de úgy érzem már túl késő, hogy rendbe tudjam szedni az életemet, és már így fogok meghalni boldogtalanul.
válasza:Sosincs túl késő:)
Az írás segít, próbàld ki^___^
Vagy ha boltba mèsz, hallgass zenét, és arra koncentrálj, hátha megnyugtat!
Még bármi megeshet, a sorsodat te irányítod. Az emberektől meg nem kell félni, csak képzeld el, hogy mozgóképek, semmi több. Az meg, hogy mit gondolnak rólad, mellékes. Hiszen magadnak kell megfelelned, nem másoknak. Azért érzed azt, hogy jelentéktelen ès semmi vagy, mert sokat bántottak kiskorodban. De te sem érsz kevesebbet, mint ők, ezt ne felejtsd el^__^
válasza:nem vagy rinyálós,tömeg iszonyod,vagy fóbiád van,és a munka nem old meg mindent annyi hogy 8 órát eltöltesz valahol,de utána megint szembesülsz a valósággal.
A gond a múltatadból adódik,sok sérelem ért és akit folyton megaláznak,elnyomnak az van hogy nem képes teljes életet élni később sem,vagy nem képes tartos kapcsolatot kialakítani.
Nem akarlak elkeseríteni de nekem meg jó volt az érettségim 4,3 felvettek fősulira de annyira nem volt pénzünk hogy én elméleti beállítottságú voltam akkor csak a helyi műszaki karra tudtam menni,előtanulmányom nem volt,kajára kevés pénzt volt,anyu nem itthon melozott,csak hétvégén jött haza és rám marad az egész háztartás,bár ez már általános iskolás koromba rám maradt.Gondolhatod első év után kiestem suliból,mások ha lyukas óra volt(volt hogy 2-4 óra is üres volt)akkor mások szépen a mekibe beültek ettek,vagy fizette nekik magántanárt és még így is kiestek előtanulmány mellett,mert olyan szakközpből jöttek,míg én futhattam haza a következő vonattal és futottam boltba,itthon csináltam a dolgom,majd rohantam vissza.Apám közbe beteg lett,műtét várt rá,csak én voltam itthon,bátyám melózott,tehát futkostam a kórházba,a suliba és még enni sem volt időm.Általános iskolás koromtól elég rosszul álltunk anyagilag,míg másnak volt karácsonyi ajándék nekünk nem,amit kaptunk némi pénzt a nagyszülőktől,pulcsire,meg nadrágra 10000 ft-ra gondolj,adtuk haza.
ja a csoróság miatt engem is cikiztek.
De ahol dolgozom,gyár ott is tudod hány jó érettségivel több okj-val rendelkezik. HIába tanulál volna még nem biztos íjó munkahelyed lenne.. Nekem is van 2 okj-m és nyelvvizsgám is.
Sokszor nem mi bas zuk el az életünk,hiszen rossz vagy csoró családba születünk,vagy rossz külsőt kapunk az élettől,nem törödöm a családot kapsz,nem kapsz jó felfogó képességet,tehetséget valamibe,nincs aki figyelne,bíztatna.Tehát semmit nem kapsz az élettől és még bántás is ér,ha csoró,vagy kicsit más a külsőd.Van hogy már előre el van cses zve.
válasza:Hasonló cipőben járok, mint te kérdező; csak nekem volt szerencsém már fizetős pszichológushoz és TB-s pszichiáterhez. Szedtem már több féle gyógyszert is (Aurorix, Yarocen és Cipralex), de egyik sem segített annyira, mint a pszichoterápia a pszichológusnál.
Abban igaza van a barátodnak, hogy egy fizetős szakemberhez kéne elmenni, de az nagyon sok pénz... Viszont ahhoz, hogy legyen pénzed, dolgozni kéne. Ahhoz hogy tudj dolgozni, mentálisan rendbe kéne jönnöd. Ahhoz, hogy mentálisan rendbe tudjál jönni, ahhoz pedig orvos kell... Szóval ez egy átkozott ördögi kör.
Az pedig semmit sem jelent, hogy neked rossz az érettségid és csak egy OKJ-d van. Én beszélek két idegen nyelvet, hamarosan diplomás mérnök leszek és van nekem is szakmám; de feldughatom őket magamnak, ha minden egyes állásinterjúról valósággal menekülök, annyira bepánikolok... Ezzel ugyanakkor nem azt akarom mondani, hogy te ne is álmodozz semmiről ha még nekem sem sikerül, hanem azt, hogy nem függ a végzettségtől a sikeresség. Ismerek olyan lányt, aki OKJ-vel és rossz érettségivel két év alatt gazdasági vezetővé küzdötte fel magát...
Megoldást sajnos nem tudok mondani, csak ötleteket adhatok. Első körben próbálj meg munkaügyi hivatalba elmenni és ott valamit kéne intézkedni. Ha kapnál munkanélküli segélyt, akkor fizetné az állam a TB-t neked, ami után én egyből szaladnék is a háziorvosomhoz, aki kivizsgáltatna. Másik lehetőség, hogy valahogy kifizeted a TB-t, ami 6k körül van havonta. Amit pedig még érdemes megpróbálni, azok a különböző lelkisegély szolgálatok. Állítólag minden városban van valami ilyesmi szervezet és ingyenesen járhatsz hozzájuk pszichológushoz, aki talán tud valamennyire segíteni... De ezek alapján, amit leírtál, szerintem szükség lenne pszichiáterre is...
Soha nem késő változtatni!
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!