Ha valaki túlél egy öngyilkossági kísérletet, mi fog vele történni utána?

Nem fog unatkozni, mert jó ideig rendszeres randija lesz a pszichológussal, a hozzátartozói pedig nem tudnak majd megbízni benne. Aki megtudja, az majd furán fog nézni rá... Biztos buli lesz az élet utána.

Gerinctelen, gyáva ember az, aki ilyesmit művel...

A családban sajnos nem egyszer volt már ilyen, igaz hogy csak próbálkozott de amikor megtette a bajt beijedt és mindig magára hívta a mentőket az biztos hogy ellátás után automatikusan beutalót kap a pszichiátriára és ott is marad egy darabig. Ha nem olyan súlyos a helyzet akkor jobb esetben 2-3 nap után hazamehet de attól még be kell járnia 2 naponta terápiákra.

Ha olyan dolgot tesz agával ami maradandó sérülést okoz nála akár élete végéig az nem csak a pszichiátriai baromságok miatt fog szenvedni hanem a hülyesége miatt is.

Sajnos nem egyszerű az ilyen.

Nekem is vannak problémáim ami végett örülnék a már nem élnék, de őszintén szólva nem tennék ilyet magammal.

Én is voltam már pszichológusnál, pszichiáternél, volt akivel csak így neten keresztül beszéltem és mondták hogy nem indokolt még az sem hogy befektessenek mert hiába érzem rosszul magam a helyzetem nem súlyos, nekem nagyon minimális depresszióm van amolyan hangulat változásaim vannak, súlyos depressziónak nyoma sincs nálam.

De én is úgy vagyok ezzel mint az első, hogy aki öngyilkosságot követ el az egy gyáva ember aki el akar menekülni a problémái elől.

Én nem menekülök el, de én csak sokáig halogatom a dolgokat inkább. Nekem mondták hogy ez az én bajom.

Részben igaz amit az első mond. Ha túléled akkor pszichiátriára kerülsz, ahol először hosszasan elbeszélgetnek veled és kapsz gyógyszert, valamint rendszeresen vissza kell járnod kontrollra. Viszont ha úgy ítélik meg, hogy bármikor elkövetheted újra, akkor addig bent fognak tartani, amíg önveszélyes vagy.

Ha ilyen jár a fejedben, akkor próbálj meg inkább előtte elmenni valamilyen orvoshoz. Pszichiáterhez vagy háziorvoshoz, nehogy maradandó károsodást szenvedjél és bánd életed hátralevő részében...

# 1: Azért szerintem azon tudnánk vitázni, hogy gerinctelen gyáva dolog-e, vagy sem, ha valaki megteszi ezt...

1. vagyok

Várom az érveidet, kíváncsivá tettél, hogy szerinted miért tiszteletre méltó megpattanni a problémák elöl...

Nem tiszteletre méltó, de nem is gerinctelen és gyáva dolog. Tudod, szabad akarat és mindenki maga dönthet afelől, hogy hogyan old meg bizonyos problémákat. Ha ő így dönt, akkor ez az ő akarata, az ő élete, ő választása.

A gyávaság pedig azért nem állja meg a helyét, mert egy gyáva ember nem képes öngyilkosságot elkövetni... Tudod halálfélelem és miegymás.

Ha valaki itt akarja tartani a saját akarata ellenére, na azt nevezném önzésnek.

# 9:

Természetesen éreznék, de ez már az én bajom... Nem várhatom el senkitől sem azt, hogy csak azért, hogy én ne érezzem magamat szarul maradjon az élők között. Ezért önzés a rokonok, barátok és ismerősök részéről az egész dolog...

Addig amíg életben van az ember, addig nem foglalkoznak vele, ha elmondja a problémáit, akkor csak elbagatellizálják, aztán ha megtörtént a baj, akkor meg megy a sírás...

De tudom, hogy nem fogsz velem egyetérteni és ez nem is baj. Mindenki máshogy látja a világot.